Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. április 9-én (301. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5444

[…] §) mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt rákényszerítik arra, hogy előrelátóan készítsék elő a kapcsolódó dokumentumokat. Az ajánlatkérők az előkészítési szakaszban gondolják át az esetleges változtatási lehetőségeket (pl. árindexálás, termékcsere), és ehhez igazítsák a szerződéses feltételeket, az ajánlattevők pedig az ajánlattételi szakaszban megfontoltan (a teljesítési szakaszra prognosztizáltan kockázatmérlegeléssel) állítsák össze az ajánlatukat és a kapcsolódó árakat is.Építési beruházások esetében a leggyakoribb jelenség, hogy az ajánlattevők nem változtatnak az árazatlan költségvetés belső tartalmán, hanem az egyes költségvetési sorokban megjelölt építőanyagokat egyszerűen beárazzák. Ez viszont azt is jelenti, hogy vállalják a költségvetési sorokban nevesített építőanyagok beépítését. És ezzel a nevesített építőanyagra vonatkozóan is beáll az ajánlati kötöttség, és a nevesített építőanyag a szerződés tartami elemévé válik, amely így a szerződésszerű teljesítés része is lesz. Pedig a közbeszerzési szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az ajánlattevők az ajánlatuk elkészítése során eltérjenek az árazatlan költségvetés tartalmától, más építőanyagra adjanak ajánlatot, az egyenértékűség bizonyításának kötelezettsége mellett. Az ajánlatkérő ugyanis a közbeszerzési szabályok alapján köteles hivatkozni az egyenértékű ajánlattétel lehetőségére, megjelölve az egyenértékűség és annak igazolásának tartalmát. Az ajánlattevők az ajánlattétel során jogosultak arra, hogy kiegészítő tájékoztatáskérés keretében kérdezzenek az ajánlatkérőtől, pl. az alapanyagcsere lehetőségéről az ajánlatban vagy az árindexálás hiányáról, az egyenértékűség bizonyításának módjáról, ha az esetleg nem egyértelmű a közbeszerzési dokumentumokban.A kérdésben felvázolt eset a szerződéses jog alapjait érinti, mivel a szerződő felek között hiányzik az egyetértés a szerződésmódosításról.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Kbt. a szerződéskötési kötelezettségtől eltérően nem rendelkezik a szerződésmódosítás kötelezettségéről, ezért a Ptk. általános szabályai az irányadóak.A Ptk. 6:191. § (1) bekezdése alapján a szerződéskötő felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési szerződés módosításához mindkét fél egyező akarata szükséges.Egyoldalú szerződésmódosításra akkor van mód, ha a szerződő felek ennek lehetőségét a szerződésben kikötötték, vagy ha valamelyik szerződő felet az egyoldalú módosításra jogszabály feljogosítja [Ptk. 6:191. § (4) bekezdés].A Ptk. 6:192. §-a ugyan rendelkezik a bíróság általi szerződésmódosításról, de ehhez speciális körülmények fennállása szükséges (felek közötti tartós jogviszony, a szerződéskötést követően előállott körülmény, lényeges jogi érdeksérelem, előre nem láthatóság, felróhatóság hiánya, rendes üzleti kockázatot meghaladó kockázat). A közbeszerzésben nem jellemző a bíróság által történő szerződésmódosítás, de a Ptk. alapján az elvi lehetősége fennállhat.Összességében tehát a közbeszerzési szerződés módosításához a szerződéskötő felek egyező akarata szükséges, ezért amennyiben az ajánlatkérő elzárkózik a szerződés módosításától, és nincs lehetőség egyoldalú szerződésmódosításra, akkor az ajánlattevőnek nincs jogi eszköze a szerződésmódosítás kikényszerítésére.Így sajnálatos módon, ha az ajánlattevő nem képes az ajánlatában, illetve a szerződésben foglalt tartalommal teljesíteni, akkor a szerződésszegéssel kapcsolatos […]