Bírálati cselekmények sorrendje
Kérdés
Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. június 11-én (303. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5475
[…] csatolt nyilatkozatot tekinti át). Az adatbázisokat az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő(k) ajánlata vonatkozásában köteles ellenőrizni (hiszen az adatbázis jelenti a kizáró okok és az alkalmassági követelmény esetében a konkrét igazolási módot).A Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdései szerinti utólagos igazolás (gyakorlatban a második lépcsőnek nevezett cselekménysorozat) célja kizárólag az, hogy az ajánlatkérő az előzetes igazolásként csatolt nyilatkozatok alapján bekérje a konkrét igazolásokat a kizáró ok fenn nem állásának, valamint az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről való tényleges meggyőződés érdekében. Ekkor kerül sor a kizáró okokhoz és az alkalmassági követelményekhez kapcsolódó adatbázisok ellenőrzésére is. Figyelemmel a második lépcső céljára (utólagos igazolás a kizáró okok és az alkalmassági követelmények vonatkozásában), a Kbt. 72. §-a szerinti eljárási cselekményre elméletben már nem kerülhetne sor, hiszen az aránytalanul alacsony ár kérdésköre nem tartozik a kizáró ok és az alkalmasság igazolása körébe.A Kbt. 69. § (3) bekezdése is egyértelművé teszi a bírálati cselekmények sorrendjét, amikor kijelenti, hogy az ajánlatkérő a bírálat első lépéseként megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli az értékelési szempontok szerint. És ezt követi a bírálat második lépése, a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése szerinti cselekmények elvégzése, amely – lásd fentebb – a kizáró okokhoz és az alkalmassági követelményekhez kapcsolódó igazolások bekérését jelenti. Az aránytalanul alacsony ár kérdésköre nem kapcsolható az értékeléshez, illetve a kizárás és az alkalmasság megítélése körébe, más érvénytelenségi ok is vonatkozik rá.A bírálatnak a Kbt.-ben nincs harmadik elméleti szakasza (harmadik lépcső), miszerint az utólagos igazolási cselekményeket [Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdés] követően további eljárási cselekményeket végez az ajánlatkérő, hiszen ez esetben a Kbt. 69. § (3) bekezdésben foglalt „megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli” kötelező rendelkezés sem lenne betartható.A bírálat két lépcsőfoka azzal a jogtörténeti kiegészítéssel érthető meg leginkább, hogy a szabályozás célja az adminisztrációs terhek csökkentése és az eljárás gyorsítása volt, miszerint az ajánlatkérő döntése alapján csak bizonyos számú (egy vagy több) ajánlattevő legyen köteles a konkrét igazolásokat csatolni.A Kbt. az eljárási cselekmények sorrendjét egyértelműen szabályozza, amelynek megfelelően az aránytalanul alacsony ár indokolása a Kbt. 69. § (2) bekezdése körébe tartozó nevesített eljárási cselekmény (a jogszabályhelyen olvasható „szükség szerint a 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni” szófordulat is erre utal), azaz egyenes bírálat esetén megelőzi az értékelési sorrend felállítását és az utólagos igazolások becsatolásának cselekményeit.Valóban okozhat értelmezési anomáliát, hogy az aránytalanul alacsony ár indokolását a Kbt. 69. § (2) bekezdése körében kell bekérni, hiszen értékelési sorrend még nem áll rendelkezésre egyenes bírálat esetén, de ez az anomália feloldható azzal, hogy ad1. az aránytalanul alacsony ár indokoláskérés kötelezettsége nem kapcsolódik az értékelési cselekményhez, ad2. az utólagos igazolás (második lépcső) célja a kizáró okok fenn nem állásáról és az alkalmasságról való tényleges meggyőződés, így nem lehet annak része, ad3. a megfelelően ítélt ajánlatokat kell értékelni.Az egylépcsős, illetve kétlépcsős, valamint az egyenes és fordított bírálat két eltérő kategóriát jelent. Az egylépcsős – kétlépcsős bírálat a kizáró okok fenn nem állásához és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés vizsgálatához tartozó fogalom, nevezetesen az ajánlatkérő először egy előzetes nyilatkozat, majd utólagos igazolások alapján bírál. Az egyenes és a fordított bírálat a „bírálat” és az „értékelés” eljárási cselekmények egymáshoz való viszonyát, az eljárási cselekmények sorrendjét érinti.Egyenes egylépcsős bírálat esetén az ajánlatkérő először az összes bírálati cselekményt elvégzi, beleértve az aránytalanul alacsony árindokolás-kérést is, majd az érvényes ajánlatokat értékeli (sorrendet állít fel), és megállapítja a nyertes ajánlattevő személyét. Egyenes kétlépcsős bírálat esetén az ajánlatkérő a fentiekben már ismertetett eljárási cselekménysorozatot végzi el: bírálat a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján, beleértve az aránytalanul alacsony árindokolás-kérést is, majd értékelés a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján, végül utólagos igazolásbekérés a Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdés alapján.Fordított bírálat esetén az ajánlatkérő két lehetőség közül választhat. Fordított bírálatot jelent egyrészt az, hogy az ajánlatkérő a bírálati cselekmények körébe tartozó aránytalanul alacsony ár (vagy költség, vagy egyéb aránytalan vállalások) vizsgálatára vonatkozó eljárási cselekményeket az ajánlatok értékelését követően végzi el, és csak a legkedvezőbb (vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb) ajánlattevő tekintetében alkalmazza szükség esetén a Kbt. 72. §-a szerinti cselekményeket. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség, vagy egyéb aránytalan vállalások miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép, és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni. Ebben az esetben tehát az aránytalanul alacsony árral összefüggő eljárási cselekmény kiválik a bírálati cselekmények közül, és az ajánlatkérő az értékelést (sorrendfelállítást) követően először az árat vizsgálja, szükség szerint indokolást kér, érvénytelenné nyilvánít, majd az adott ajánlattevő(k) tekintetében ezt követően végzi el a többi bírálati cselekményt a kétlépcsős vagy egylépcsős szabályoknak megfelelően [Kbt. 81. § (4) bekezdés].A fordított bírálat másik esete, amikor az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ekkor az ajánlatkérő csak az értékelési […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. június 11-én (303. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5475
[…] csatolt nyilatkozatot tekinti át). Az adatbázisokat az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő(k) ajánlata vonatkozásában köteles ellenőrizni (hiszen az adatbázis jelenti a kizáró okok és az alkalmassági követelmény esetében a konkrét igazolási módot).A Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdései szerinti utólagos igazolás (gyakorlatban a második lépcsőnek nevezett cselekménysorozat) célja kizárólag az, hogy az ajánlatkérő az előzetes igazolásként csatolt nyilatkozatok alapján bekérje a konkrét igazolásokat a kizáró ok fenn nem állásának, valamint az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről való tényleges meggyőződés érdekében. Ekkor kerül sor a kizáró okokhoz és az alkalmassági követelményekhez kapcsolódó adatbázisok ellenőrzésére is. Figyelemmel a második lépcső céljára (utólagos igazolás a kizáró okok és az alkalmassági követelmények vonatkozásában), a Kbt. 72. §-a szerinti eljárási cselekményre elméletben már nem kerülhetne sor, hiszen az aránytalanul alacsony ár kérdésköre nem tartozik a kizáró ok és az alkalmasság igazolása körébe.A Kbt. 69. § (3) bekezdése is egyértelművé teszi a bírálati cselekmények sorrendjét, amikor kijelenti, hogy az ajánlatkérő a bírálat első lépéseként megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli az értékelési szempontok szerint. És ezt követi a bírálat második lépése, a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése szerinti cselekmények elvégzése, amely – lásd fentebb – a kizáró okokhoz és az alkalmassági követelményekhez kapcsolódó igazolások bekérését jelenti. Az aránytalanul alacsony ár kérdésköre nem kapcsolható az értékeléshez, illetve a kizárás és az alkalmasság megítélése körébe, más érvénytelenségi ok is vonatkozik rá.A bírálatnak a Kbt.-ben nincs harmadik elméleti szakasza (harmadik lépcső), miszerint az utólagos igazolási cselekményeket [Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdés] követően további eljárási cselekményeket végez az ajánlatkérő, hiszen ez esetben a Kbt. 69. § (3) bekezdésben foglalt „megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli” kötelező rendelkezés sem lenne betartható.A bírálat két lépcsőfoka azzal a jogtörténeti kiegészítéssel érthető meg leginkább, hogy a szabályozás célja az adminisztrációs terhek csökkentése és az eljárás gyorsítása volt, miszerint az ajánlatkérő döntése alapján csak bizonyos számú (egy vagy több) ajánlattevő legyen köteles a konkrét igazolásokat csatolni.A Kbt. az eljárási cselekmények sorrendjét egyértelműen szabályozza, amelynek megfelelően az aránytalanul alacsony ár indokolása a Kbt. 69. § (2) bekezdése körébe tartozó nevesített eljárási cselekmény (a jogszabályhelyen olvasható „szükség szerint a 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni” szófordulat is erre utal), azaz egyenes bírálat esetén megelőzi az értékelési sorrend felállítását és az utólagos igazolások becsatolásának cselekményeit.Valóban okozhat értelmezési anomáliát, hogy az aránytalanul alacsony ár indokolását a Kbt. 69. § (2) bekezdése körében kell bekérni, hiszen értékelési sorrend még nem áll rendelkezésre egyenes bírálat esetén, de ez az anomália feloldható azzal, hogy ad1. az aránytalanul alacsony ár indokoláskérés kötelezettsége nem kapcsolódik az értékelési cselekményhez, ad2. az utólagos igazolás (második lépcső) célja a kizáró okok fenn nem állásáról és az alkalmasságról való tényleges meggyőződés, így nem lehet annak része, ad3. a megfelelően ítélt ajánlatokat kell értékelni.Az egylépcsős, illetve kétlépcsős, valamint az egyenes és fordított bírálat két eltérő kategóriát jelent. Az egylépcsős – kétlépcsős bírálat a kizáró okok fenn nem állásához és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés vizsgálatához tartozó fogalom, nevezetesen az ajánlatkérő először egy előzetes nyilatkozat, majd utólagos igazolások alapján bírál. Az egyenes és a fordított bírálat a „bírálat” és az „értékelés” eljárási cselekmények egymáshoz való viszonyát, az eljárási cselekmények sorrendjét érinti.Egyenes egylépcsős bírálat esetén az ajánlatkérő először az összes bírálati cselekményt elvégzi, beleértve az aránytalanul alacsony árindokolás-kérést is, majd az érvényes ajánlatokat értékeli (sorrendet állít fel), és megállapítja a nyertes ajánlattevő személyét. Egyenes kétlépcsős bírálat esetén az ajánlatkérő a fentiekben már ismertetett eljárási cselekménysorozatot végzi el: bírálat a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján, beleértve az aránytalanul alacsony árindokolás-kérést is, majd értékelés a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján, végül utólagos igazolásbekérés a Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdés alapján.Fordított bírálat esetén az ajánlatkérő két lehetőség közül választhat. Fordított bírálatot jelent egyrészt az, hogy az ajánlatkérő a bírálati cselekmények körébe tartozó aránytalanul alacsony ár (vagy költség, vagy egyéb aránytalan vállalások) vizsgálatára vonatkozó eljárási cselekményeket az ajánlatok értékelését követően végzi el, és csak a legkedvezőbb (vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb) ajánlattevő tekintetében alkalmazza szükség esetén a Kbt. 72. §-a szerinti cselekményeket. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség, vagy egyéb aránytalan vállalások miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép, és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni. Ebben az esetben tehát az aránytalanul alacsony árral összefüggő eljárási cselekmény kiválik a bírálati cselekmények közül, és az ajánlatkérő az értékelést (sorrendfelállítást) követően először az árat vizsgálja, szükség szerint indokolást kér, érvénytelenné nyilvánít, majd az adott ajánlattevő(k) tekintetében ezt követően végzi el a többi bírálati cselekményt a kétlépcsős vagy egylépcsős szabályoknak megfelelően [Kbt. 81. § (4) bekezdés].A fordított bírálat másik esete, amikor az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ekkor az ajánlatkérő csak az értékelési […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
