Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. június 11-én (303. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5476

[…] kijavítása (új hiánypótlás beadása), különös tekintettel a kettős hiánypótlási korlátra is.Ezen túlmenően azonban a valódi értelmezési problémát az jelenti, hogy a számítási hiba javítását egy külön bekezdés szabályozza, és nem az általános hiánypótlási szabályok vonatkoznak rá.A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő úgy állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot.A korábbi közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő számítása alapján az ajánlatkérő végezte el a kijavítási cselekményt, és közölte az ajánlattevővel a javított értéket; az ajánlattevőnek nem volt aktív szerepe a kijavításban. Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetésével viszont – technikai és átláthatósági okokra visszavezethetően – a szabályozás megváltozott, és ahogy fentebb írtuk, az ajánlatkérő kiszámítja az alapadatok alapján a helyes értéket, majd a számítása alapján felszólítja az ajánlattevőt a javításra, és az ajánlattevő végzi el a javítást az ajánlata visszanyitásával.A Kbt. 71. § (11) bekezdése egyértelműen szabályozza azt is, hogy ha a számítási hiba javítását nem teljesítik, vagy nem az előírt határidőben teljesítik, vagy hibásan teljesítik, akkor az ajánlat érvénytelen.Ugyanakkor jeleznénk, hogy az EKR működési elvei alapján a határidő lejárta előtt […]