Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. augusztus 6-án (305. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5511

[…] Kfv.II.37.434/2017/12. számú ítéletében elvi éllel mondta ki, hogy a közbeszerzési jogsértésért való felelősség objektív, a Döntőbizottságnak nem kell vizsgálnia, hogy mely okból, vagy milyen vélekedés alapján nem kerültek betartásra a közbeszerzési szabályok. Ebből eredően a jogsértő szerződést kötő, illetve teljesítő mindkét féllel, vagyis az ajánlatkérővel és a kérelmezettel szemben is bírságot szabott ki a Döntőbizottság, a Kbt. 165. § (7b) pontja szerinti bírság mértékénél ugyanakkor figyelembe vette a szerződéses értéket.”A döntés tehát a Kúria fent jelzett ítélete alapján arra enged következtetni, hogy a jogorvoslati fórum úgy véli, nem szükséges vizsgálnia a gazdasági szereplő helyzetét, közbeszerzési kötelezettségének hiányát, azt, hogy egyáltalán elvárható-e, hogy közbeszerzési státuszvizsgálatot tartson két piaci szereplő a szerződéskötést megelőzően. Az objektív felelősség megállapítása mellett ugyanakkor a Döntőbizottság nem talált arra utaló körülményt, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt, melyre utal is döntésében.Fontos kitérni arra, hogy a C-263/19. számú T-Systems ügyben az Európai Bíróság először ismerte el, hogy valóban felelős lehet a szállító is, az érintett ügyben egy, a szerződő partner által kezdeményezett, utólag jogszerűtlennek minősülő szerződésmódosítás miatt. (Erre az ügyre egyébként a döntés során a jogorvoslati fórum nem hivatkozik.)A döntés az alábbiakat emeli ki:Az irányelvi szabályokkal „nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a felügyelő hatóság által hivatalból indított jogorvoslati eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a jogsértésért ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződés módosításakor a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazását jogellenesen mellőzték. Ugyanakkor, amennyiben a nemzeti szabályozás előír ilyen lehetőséget, a jogorvoslati eljárásnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, ideértve annak alapelveit, mivel maga az érintett közbeszerzési szerződés – mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően – a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik… Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának a figyelembevételével kell meghatározni.”A fenti ügy egyértelműen közbeszerzési környezetben született, közbeszerzési szerződés módosításához kapcsolódik, ahol a felek tisztában voltak a közbeszerzési szerződés módosításának feltételeivel. Mégis, az Európai Bíróság külön felhívja a figyelmet arra, hogy a felek magatartását szükséges […]