Építményi jog értelmezése
Kérdés
A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. szeptember 10-én (306. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5515
[…] kötelezettségeik teljesítésére ilyen esetben a közös tulajdonra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.”Értelmezésünk szerint a Ptk. eleve lehetővé teszi, hogy a föld és az épület tulajdonjoga elválasztásra kerüljön, ami a hazai PPP-beruházások során meg is történt jellemzően, így azokról külön rendelkeztek a felek. Az építményi jog szabályai egy további lehetőséget jelentenek annak érdekében, hogy az ingatlan építés céljából történő korlátolt dologi joggal is megterhelhető legyen. Az építményi jog jogosultját megilleti többek között a használathoz való jog és a hasznok szedésének a joga is. Közbeszerzési értelemben amennyiben az építési koncesszió jogosultjának jogait és az építményi joggal rendelkező jogait hasonlítjuk össze, valójában teljesen egyértelmű különbségtétel nem tehető. Ennek az az oka, hogy az építési koncesszió jogosultja és az ajánlatkérő meg kell, hogy osszák a kockázatokat. Amennyiben a koncesszió jogosultja gyakorlatilag nem vállal kockázatot, miután az épület megépült, és a hasznosítás során teljesen biztos bevételhez jut, mindenféle piaci kockázat vállalása nélkül, valójában nem beszélhetünk építési koncesszióról.Az építési koncessziót a Kbt. az alábbiak szerint szabályozza:„8. § (5) Az építési koncesszió e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.”A fentiekben jelzett működési kockázat viselésének megítélése független attól, hogy építményi jog került-e megalapításra, és az képezte-e részét a közbeszerzési szerződésnek.Mivel az építményi jogot alapító szerződés korlátozhatja a jogokat, így nem zárható ki a modell alkalmazása építési koncesszió esetében sem.A fentiek alapján, ha technikailag a koncessziós jog jogosultja megkapja az építményi jogot, és ezzel együtt a hasznosítás […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. szeptember 10-én (306. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5515
[…] kötelezettségeik teljesítésére ilyen esetben a közös tulajdonra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.”Értelmezésünk szerint a Ptk. eleve lehetővé teszi, hogy a föld és az épület tulajdonjoga elválasztásra kerüljön, ami a hazai PPP-beruházások során meg is történt jellemzően, így azokról külön rendelkeztek a felek. Az építményi jog szabályai egy további lehetőséget jelentenek annak érdekében, hogy az ingatlan építés céljából történő korlátolt dologi joggal is megterhelhető legyen. Az építményi jog jogosultját megilleti többek között a használathoz való jog és a hasznok szedésének a joga is. Közbeszerzési értelemben amennyiben az építési koncesszió jogosultjának jogait és az építményi joggal rendelkező jogait hasonlítjuk össze, valójában teljesen egyértelmű különbségtétel nem tehető. Ennek az az oka, hogy az építési koncesszió jogosultja és az ajánlatkérő meg kell, hogy osszák a kockázatokat. Amennyiben a koncesszió jogosultja gyakorlatilag nem vállal kockázatot, miután az épület megépült, és a hasznosítás során teljesen biztos bevételhez jut, mindenféle piaci kockázat vállalása nélkül, valójában nem beszélhetünk építési koncesszióról.Az építési koncessziót a Kbt. az alábbiak szerint szabályozza:„8. § (5) Az építési koncesszió e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.”A fentiekben jelzett működési kockázat viselésének megítélése független attól, hogy építményi jog került-e megalapításra, és az képezte-e részét a közbeszerzési szerződésnek.Mivel az építményi jogot alapító szerződés korlátozhatja a jogokat, így nem zárható ki a modell alkalmazása építési koncesszió esetében sem.A fentiek alapján, ha technikailag a koncessziós jog jogosultja megkapja az építményi jogot, és ezzel együtt a hasznosítás […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
