Üzleti nyereség alacsony értéke
Kérdés
Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő indoklást is kért az ajánlati árra arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési árhoz képest az általunk megjelölt „üzleti nyereség”, amely az adott szerződés nyereségességét adja, aránytalanul alacsony, így az nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint az üzleti nyereség mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdekei szerint jogosult meghatározni. Szerintünk nem lehet aránytalanul alacsonynak minősíteni azt az ajánlati árat, amely tisztességes hasznot is tartalmazva került kialakításra. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. március 11-én (312. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5616
[…] tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlattevő kötelessége, hogy az ajánlati ár megalapozottságára vonatkozóan minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megfelelőségéről. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú indokolást vehet figyelembe – ennek egyes elemeit példálózó jelleggel a Kbt. 72. § (2) bekezdése felsorolja –, ilyen lehet a gyártási folyamat gazdaságossága, a választott műszaki megoldás, vagy a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülménye, és ezeken kívül bármilyen más körülmény, amellyel az ajánlati ár megalapozottságát az ajánlattevő igazolni tudja.Jelen esetben, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívására benyújtotta az árra vonatkozó teljes körű indokolását, az „üzleti felár” alacsony mértékére történő hivatkozás, mint az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának, indoka nem tűnik megalapozottnak. Meglátásunk szerint ez szubjektív értékítéletet tartalmaz az ajánlatkérő részéről, emiatt nem tartjuk sem elegendőnek, sem jogszerűnek.Egyetértünk azzal […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. március 11-én (312. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5616
[…] tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlattevő kötelessége, hogy az ajánlati ár megalapozottságára vonatkozóan minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megfelelőségéről. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú indokolást vehet figyelembe – ennek egyes elemeit példálózó jelleggel a Kbt. 72. § (2) bekezdése felsorolja –, ilyen lehet a gyártási folyamat gazdaságossága, a választott műszaki megoldás, vagy a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülménye, és ezeken kívül bármilyen más körülmény, amellyel az ajánlati ár megalapozottságát az ajánlattevő igazolni tudja.Jelen esetben, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívására benyújtotta az árra vonatkozó teljes körű indokolását, az „üzleti felár” alacsony mértékére történő hivatkozás, mint az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának, indoka nem tűnik megalapozottnak. Meglátásunk szerint ez szubjektív értékítéletet tartalmaz az ajánlatkérő részéről, emiatt nem tartjuk sem elegendőnek, sem jogszerűnek.Egyetértünk azzal […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
