Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. június 17-én (315. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5654

[…] Az ajánlatkérő előtt marad ismeretlen a közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplő személye, ha a gazdasági szereplő ezt választja. Az anonimitás választásának lehetősége nem vonatkozik azokra az eljárási típusokra, ahol a névtelenség nem értelmezhető, pl. közvetlen felkéréssel induló közbeszerzési eljárásokban, illetve a sajátos beszerzési módszerek megvalósítási szakaszára, pl. versenyújranyitás, DBR-ajánlattételre felkérés.Amennyiben a gazdasági szereplő bármilyen eljárási cselekményt kezdeményez az EKR-ben (pl. egyéb kommunikáció, kiegészítő tájékoztatáskérés, előzetes vitarendezési kérelem benyújtása, ajánlatadás), akkor az eljárási cselekmény végzésével, az ajánlat beadása esetében vagy az ajánlatadás hiánya esetében a bontást követően az adatai már megjelennek az ajánlatkérő számára. A jogszabály tehát az anonimitás kiválasztásának lehetőségét a közbeszerzési eljárás iránti érdeklődés eljárási cselekmény végzése keretében kizárólag a közbeszerzési dokumentumok eléréséhez köti.A helyszíni bejárási jegyzőkönyv egy klasszikus értelemben vett kiegészítő tájékoztatáshoz hasonlóan a közbeszerzési dokumentumok részévé válik, de a helyszíni bejáráson való részvétel jogi értelemben már eljárási cselekménynek minősül. A helyszíni bejárás a Kbt. 56. § (7) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatáskérés eljárási cselekmény nevesített formája, így a helyszíni bejáráson való megjelenés kiegészítő tájékoztatáskérésként fogható fel. A gazdasági szereplő ajánlatkérő előtti anonimitása már feloldódik a helyszíni bejáráson való részvétellel.A Kbt. 56. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő a kiegészítő […]