Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása
Kérdés
Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. szeptember 9-én (318. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5690
[…] megkötéséhez szükséges közbeszerzési eljárás szakaszára és a keretmegállapodás megvalósításának szakaszára, amelynek során konkrét beszerzési igények kielégítésére kerül sor a keretmegállapodás típusától függően írásbeli konzultáció, közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás útján. Ez utóbbi szakasz fogalmilag már a keretmegállapodás szerződéses szakasza. Ahhoz azonban, hogy az ajánlatkérő pl. versenyújranyitásnál az eljárási cselekményeket (pl. aránytalanul alacsony ár vizsgálat) jogszerűen el tudja végezni, szükséges, hogy az adott beszerzés becsült értékét előre meghatározza, akkor is, ha erre nincs jogszabályi előírás, mert enélkül a vizsgálatot nem tudja elvégzeni. Példaként hozható fel a közvetlen megrendelés is, ahol a megrendelésben meghatározott egyedi szerződéses érték esetleges módosításához mindenképpen szükséges a becsült érték ismerete. A keretmegállapodás sajátossága, hogy a szerződéses szakaszban a becsült érték fontos szerepet tölt be a szerződés keretösszegével összefüggésben, ezért szükséges annak meghatározása.Ugyancsak példaként hozható a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése, amely előírja, „ha az egy keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a verseny újbóli megindítását követően ítélik oda, akkor a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, a referenciákra vonatkozó maximális követelményt az egy időben teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendje alapján kell kiszámítani”, tehát ez a rendelkezés is szükségszerűvé teszi az egyedi vizsgálatot. Hasonló szabály található az árbevétel alkalmassági követelményként történő meghatározása esetében is.A több ajánlatkérővel kötött keretmegállapodások (pl. központosított közbeszerzés, közös ajánlatkérés alapján kötött közös keretmegállapodás) esete is tükrözi a keretmegállapodás-egyedi beszerzés kettősséget. Az egyes ajánlatkérők nem tekinthetnek el saját beszerzéseik tekintetében a becsült értékének kiszámításától, függetlenül attól, hogy a keretmegállapodás már szerződéses szakaszban van, hiszen a saját magukra nézve irányadó kötelezettségeket (részekre bontási tilalom vizsgálata, a közbeszerzésiterv-készítési kötelezettség, a fent említett eljárási cselekmények) egyébként nem tudják teljesíteni.Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy a keretmegállapodásokban általában szerepel arra vonatkozó rendelkezés, hogy az egyedi beszerzések becsült értékének nagyságától függően valósítja meg az ajánlatkérő a keretmegállapodás második részét közvetlen megrendeléssel vagy versenyújranyitás útján. Ez nem a Kbt. tételes szabálya miatt, hanem részben a szerződési tartalom kialakításának szabadsága, részben az objektivitás követelménye miatt alakult ki és terjedt el.A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén az ajánlatkérőként szerződő fél a beszerzéseit a keretmegállapodás időtartama alatt, a keretösszeg mértékéig és az előirányzott teljes mennyiséget meg nem haladóan valósíthatja meg. A keretmegállapodás alapján – amely az annak alapján kötött közbeszerzési szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza – az adott közbeszerzés kétféleképpen valósítható meg– i) közvetlen megrendeléssel, vagy– ii) a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban – kikötötte.Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. Ilyen objektív kritérium lehet – a fentiek alapján – a becsült érték nagysága, mint a közvetlen megrendelés és versenyújranyitás közötti döntés objektív mércéje.További példaként említhetőek a közbeszerzési szaktanácsadók igénybevételére vonatkozó szabályok, amelyek szintén a becsült értékhez kötöttek.A Kbt. általános szabályai között, az állami közbeszerzési szaktanácsadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során mégis szükséges bizonyos ajánlatkérők számára, hogy a keretmegállapodás második részében megvalósítandó közbeszerzések becsült értékét megállapítsák. A kérdés szerinti ajánlatkérőre mint költségvetési szervre, amennyiben a Kbt. 5. § (1) bekezdés cb) alpontja szerinti szervezetnek minősül (állami költségvetési szerv), a Kbt. 27. § (3) és (3a) bekezdése az irányadó, az alábbiak szerint:„27. § (3) … Az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti szervezet – a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – köteles állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. szeptember 9-én (318. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5690
[…] megkötéséhez szükséges közbeszerzési eljárás szakaszára és a keretmegállapodás megvalósításának szakaszára, amelynek során konkrét beszerzési igények kielégítésére kerül sor a keretmegállapodás típusától függően írásbeli konzultáció, közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás útján. Ez utóbbi szakasz fogalmilag már a keretmegállapodás szerződéses szakasza. Ahhoz azonban, hogy az ajánlatkérő pl. versenyújranyitásnál az eljárási cselekményeket (pl. aránytalanul alacsony ár vizsgálat) jogszerűen el tudja végezni, szükséges, hogy az adott beszerzés becsült értékét előre meghatározza, akkor is, ha erre nincs jogszabályi előírás, mert enélkül a vizsgálatot nem tudja elvégzeni. Példaként hozható fel a közvetlen megrendelés is, ahol a megrendelésben meghatározott egyedi szerződéses érték esetleges módosításához mindenképpen szükséges a becsült érték ismerete. A keretmegállapodás sajátossága, hogy a szerződéses szakaszban a becsült érték fontos szerepet tölt be a szerződés keretösszegével összefüggésben, ezért szükséges annak meghatározása.Ugyancsak példaként hozható a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése, amely előírja, „ha az egy keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a verseny újbóli megindítását követően ítélik oda, akkor a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, a referenciákra vonatkozó maximális követelményt az egy időben teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendje alapján kell kiszámítani”, tehát ez a rendelkezés is szükségszerűvé teszi az egyedi vizsgálatot. Hasonló szabály található az árbevétel alkalmassági követelményként történő meghatározása esetében is.A több ajánlatkérővel kötött keretmegállapodások (pl. központosított közbeszerzés, közös ajánlatkérés alapján kötött közös keretmegállapodás) esete is tükrözi a keretmegállapodás-egyedi beszerzés kettősséget. Az egyes ajánlatkérők nem tekinthetnek el saját beszerzéseik tekintetében a becsült értékének kiszámításától, függetlenül attól, hogy a keretmegállapodás már szerződéses szakaszban van, hiszen a saját magukra nézve irányadó kötelezettségeket (részekre bontási tilalom vizsgálata, a közbeszerzésiterv-készítési kötelezettség, a fent említett eljárási cselekmények) egyébként nem tudják teljesíteni.Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy a keretmegállapodásokban általában szerepel arra vonatkozó rendelkezés, hogy az egyedi beszerzések becsült értékének nagyságától függően valósítja meg az ajánlatkérő a keretmegállapodás második részét közvetlen megrendeléssel vagy versenyújranyitás útján. Ez nem a Kbt. tételes szabálya miatt, hanem részben a szerződési tartalom kialakításának szabadsága, részben az objektivitás követelménye miatt alakult ki és terjedt el.A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén az ajánlatkérőként szerződő fél a beszerzéseit a keretmegállapodás időtartama alatt, a keretösszeg mértékéig és az előirányzott teljes mennyiséget meg nem haladóan valósíthatja meg. A keretmegállapodás alapján – amely az annak alapján kötött közbeszerzési szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza – az adott közbeszerzés kétféleképpen valósítható meg– i) közvetlen megrendeléssel, vagy– ii) a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban – kikötötte.Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. Ilyen objektív kritérium lehet – a fentiek alapján – a becsült érték nagysága, mint a közvetlen megrendelés és versenyújranyitás közötti döntés objektív mércéje.További példaként említhetőek a közbeszerzési szaktanácsadók igénybevételére vonatkozó szabályok, amelyek szintén a becsült értékhez kötöttek.A Kbt. általános szabályai között, az állami közbeszerzési szaktanácsadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során mégis szükséges bizonyos ajánlatkérők számára, hogy a keretmegállapodás második részében megvalósítandó közbeszerzések becsült értékét megállapítsák. A kérdés szerinti ajánlatkérőre mint költségvetési szervre, amennyiben a Kbt. 5. § (1) bekezdés cb) alpontja szerinti szervezetnek minősül (állami költségvetési szerv), a Kbt. 27. § (3) és (3a) bekezdése az irányadó, az alábbiak szerint:„27. § (3) … Az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti szervezet – a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – köteles állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
