Érvénytelenségi okok számossága
Kérdés
Az egyik közbeszerzési eljárásunkban alkalmazzuk a fordított bírálatot, azaz, hogy először értékelünk, utána bírálunk. Az első helyezett ajánlattevő ajánlata nagyon hiányos, és van olyan hiba is (a szakmai ajánlatot érinti), amely szerintünk nem javítható. Ebben az esetben ki kell küldenünk hiánypótlási felhívást, vagy rögtön érvényteleníthetjük az ajánlatot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. szeptember 9-én (318. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5693
[…] hiánypótlási felhívással a hiba nem tisztázható, javítható. A felvilágosításkérési és hiánypótlás-felhívási kötelezettség elmulasztása jogsértésnek minősül.A Kbt. nem ír elő olyan jellegű kötelezettséget az ajánlatkérő számára, hogy valamennyi érvénytelenségi okot teljeskörűen fel kell tárnia, adott esetben a Kbt. 71–72. §-a szerinti eljárási cselekmények elvégzését követően.Az ítélkezési gyakorlat kimondta, hogy egyetlen érvénytelenségi ok fennállása is elegendő az ajánlat érvénytelenségének megállapításához, az érvénytelenségi okok számossága ebből a szempontból nem döntő tényező.Az ítélkezési gyakorlat fenti megállapításából vezethető le az a megközelítés, hogy amennyiben az ajánlatkérő kétséget kizáróan olyan hibát, hiányt állapít meg, amely nem pótolható, és a hiányosság az ajánlattal szembeni érvénytelenségi okként azonosítható a Kbt. 73. §-a alapján, akkor az ajánlatot érvénytelenné lehet nyilvánítani a többi hiányosságra vonatkozó hiánypótlási felhívás kiküldése nélkül. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a többi hiányossággal összefüggésben érvénytelenségi ok nem állapítható meg az ajánlattal összefüggésben. Így például, ha alkalmassági követelménnyel kapcsolatos adattartalom hiányzik, akkor az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek való nem megfelelése, mint érvénytelenségi ok, nem állapítható meg.Ez a megközelítés elvi kérdéseket is felvethet abból a szempontból, hogy a jövőbeni közbeszerzési eljárásokon való indulás lehetőségéhez kapcsolódó kizáró okok (pl. […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. szeptember 9-én (318. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5693
[…] hiánypótlási felhívással a hiba nem tisztázható, javítható. A felvilágosításkérési és hiánypótlás-felhívási kötelezettség elmulasztása jogsértésnek minősül.A Kbt. nem ír elő olyan jellegű kötelezettséget az ajánlatkérő számára, hogy valamennyi érvénytelenségi okot teljeskörűen fel kell tárnia, adott esetben a Kbt. 71–72. §-a szerinti eljárási cselekmények elvégzését követően.Az ítélkezési gyakorlat kimondta, hogy egyetlen érvénytelenségi ok fennállása is elegendő az ajánlat érvénytelenségének megállapításához, az érvénytelenségi okok számossága ebből a szempontból nem döntő tényező.Az ítélkezési gyakorlat fenti megállapításából vezethető le az a megközelítés, hogy amennyiben az ajánlatkérő kétséget kizáróan olyan hibát, hiányt állapít meg, amely nem pótolható, és a hiányosság az ajánlattal szembeni érvénytelenségi okként azonosítható a Kbt. 73. §-a alapján, akkor az ajánlatot érvénytelenné lehet nyilvánítani a többi hiányosságra vonatkozó hiánypótlási felhívás kiküldése nélkül. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a többi hiányossággal összefüggésben érvénytelenségi ok nem állapítható meg az ajánlattal összefüggésben. Így például, ha alkalmassági követelménnyel kapcsolatos adattartalom hiányzik, akkor az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek való nem megfelelése, mint érvénytelenségi ok, nem állapítható meg.Ez a megközelítés elvi kérdéseket is felvethet abból a szempontból, hogy a jövőbeni közbeszerzési eljárásokon való indulás lehetőségéhez kapcsolódó kizáró okok (pl. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
