Keretmegállapodás általi kötöttségek

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban veszünk részt, melyben az ajánlatot a keretmegállapodás első részében megkötött szerződés rendelkezéseivel összhangban kellett benyújtani. Kérdésünk az, hogy az ajánlattevőt milyen mértékben köti a keretmegállapodás az ajánlati ár és a teljesítési határidő vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárásról, és magáról akeretmegállapodásról a Kbt. 136/A-E. §-ai rendelkeznek.A Kbt. szerint a keretmegállapodásban rendelkezni kell azadott időtartam alatt kötendő egyedi szerződések lényeges feltételeiről, melyekkülönösen az alábbiak:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlattá minősítés szempontjai egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárásban ajánlatnak minősül-e, ha három levél érkezik be, de ezek közül egy érvénytelen, egy pedig csak azt tartalmazza, hogy az ajánlattevő nem akar ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás eredményességének nem feltétele a háromérvényes ajánlat beérkezése, ilyen szabályt a Kbt.-ben csak a versenypárbeszédregulái között találunk. Utóbbi esetben a jogalkotó így fogalmaz: a párbeszédekegy vagy több fordulóban is lefolytathatóak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az milyeneljárásra vonatkozik. Emiatt csupán azt tudjuk mondani, hogy nyílt ésmeghívásos eljárásban a leírt technika nem alkalmazható. Ezekben az eljárásokbanaz ajánlattevő komplex ajánlatot köteles benyújtani a Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Érvénytelenné nyilvánítás hiánypótlási eljárás nélkül

Kérdés: Az ajánlatkérő megengedte a hiánypótlást az eljárásában. Az ajánlatok értékelése során észlelte, hogy a műszaki ajánlatunk hiányos (nem tartalmazott egy fontos kapcsolási rajzot), de nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, hanem érvénytelennek nyilvánította ajánlatunkat. Jogszerű volt-e a döntése?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések szerint – Kbt. 83.§-ának (2) bekezdése – ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította ahiánypótlás lehetőségét, és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, azösszes ajánlattevő számára azonos feltételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Nem megfelelő csomagolás mint kizáró ok

Kérdés: Az ajánlat nem megfelelő csomagolása – például hibás felirat – lehet-e kizáró ok? Ha igen, hol szabályozza ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt.-nek az ajánlatérvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseit kell áttekinteni.Az érvénytelenségi eseteket a Kbt. 88. §-a sorolja fel. A88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelen az az ajánlat, amely egyébmódon nem felel meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Bírálóbizottsági közreműködő "szakképzettsége"

Kérdés: Bírálóbizottságban tevékenykedő személynek kell-e szakterületi diplomával (végzettséggel) rendelkeznie, vagy elég-e, ha például a pályázat tárgyát képező szakterületen dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdésébenfoglaltakat kell áttekinteni, amely a következők szerint szól: a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatokértékelése során és az eljárás más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Ajánlattevő "felülvállalása"

Kérdés: Mi a megoldás abban az esetben, ha a garanciális időszak maximálisan 60 hónapban volt megállapítva, de az egyik ajánlattevő 75 hónapot vállalt? Ki kell zárnom az eljárásból?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlattevő vállalta az elérhető maximumot, ezértaz értékelés során nem járhat többletpont a 75 hónapért, úgy kell elbírálni,mintha 60 hónapot ígért volna. A szerződés megkötése során ugyanakkor,amennyiben a kérdésben jelzett ajánlattevő nyert, tekintettel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok közöttjelentős különbség van a Kbt. fogalomhasználata és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Külső szakértő igénybevehetősége

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásához szükség esetén van-e lehetőség külső szakértő igénybevételére, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. és 9. §-ai alapján lehetősége van az ajánlatkérőnekarra, hogy ún. "külső szakértőt" vonjon be az általa lefolytatott közbeszerzésieljárásba. A szakértő bevonására időbeni korlát nincs, azaz az eljáráselőkészítésének, lefolytatásának vagy a beérkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
…
12
13
14
15