Külső szakértő igénybevehetősége

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásához szükség esetén van-e lehetőség külső szakértő igénybevételére, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. és 9. §-ai alapján lehetősége van az ajánlatkérőnekarra, hogy ún. "külső szakértőt" vonjon be az általa lefolytatott közbeszerzésieljárásba. A szakértő bevonására időbeni korlát nincs, azaz az eljáráselőkészítésének, lefolytatásának vagy a beérkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Tárgyalások lezárását követő ajánlatértékelés jogszerűsége

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban jogszerű-e az ajánlatkérő azon előírása (eljárása), hogy csak a tárgyalások lezárását követően értékeli a benyújtott végső ajánlatokat, mind formai, mind pedig tartalmi szempontból?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban aKbt. 124-130. §-aiban írt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Kbt.-nek azokat arendelkezéseit, amelyek a nyílt, illetve a kétszakaszos eljárásokra irányadóak,és amelyektől a hivatkozott paragrafusok eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályai szerint a bírálati szempontoknakmeglehetősen szigorú szabályoknak kell megfelelniük. Ennek értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálatiszempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Bontáskor szétesett ajánlat formai hiányosságának pótlása

Kérdés: Pótoltatható-e a bontáskor szétesett ajánlat formai hiányossága? (Az ajánlattevő azzal érvelt, hogy a hidegben eshetett szét a kötés, csomagoláskor még egyben volt.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő érvei ebben az esetben nem tekinthetőkrelevánsnak, azonban a 2007 májusában megjelent tanácsi ajánlás is kitér arra akérdésre, hogy mi minősül pótolható formai hiányosságnak. A formaihiányosságokat ugyan taxatíve nem sorolja fel a közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Ajánlattételi felhívás értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezhető az ajánlattételi felhívások – például egyszerű, szerződés tárgya, II.1.2.a) Építési beruházás: "Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően" – kitétel? Extrém példa: az ÁNTSZ előírása: óvodai csoportszoba megvilágítása kevés, minimum 2000 lux legyen akkor, ha a gyerekek ott vannak. A megoldás: plusz tíz világítótest felszerelése (villanyszerelés). B megoldás: új ablak nyitása a falban (kőműves-, épületasztalos-munka) Az eljárást hogyan lehet megtámadni, megvédeni, ki dönti el, hogy melyik a jobb megoldás, ha az árajánlatok összege azonos?
Részlet a válaszából: […] Az idézett megvalósítási módnak – mint ahogyan azt afelhívásban is megfogalmazta az ajánlatkérő – bármilyen megoldás, eszköz, módmegfelel, ami teljesíti az ajánlatkérő előre, a felhívásban vagy adokumentációban meghatározott követelményeit. Erre az esetre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatban nem egyértelmű elem fedezhető fel,úgy az ajánlatkérő pontosíthatja vagy pontosíttathatja azt. Erre vonatkozóankét szempontból is találunk irányadó szabályt a törvényben. A Kbt. 84. §-a alapján, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Elektronikus árlejtés

Kérdés: Mit takar az elektronikus árlejtés fogalma? Azonos az elektronikus közbeszerzéssel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2006. július 1-jétől tartalmazza értelmező rendelkezéseiközött az ún. elektronikus árlejtés meghatározását. E szerint az elektronikusárlejtés a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amelyaz ajánlatoknak a törvény 81. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Közbeszerzési eljárás megszüntetésének lehetősége

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)
Részlet a válaszából: […] A jelen helyzetben egyáltalán nem biztos, hogy meg kell vagymeg lehet egyáltalán "szüntetni" az eljárást, illetőleg el lehet tekinteni aszerződés megkötésétől. (A kérdező az eljárás megszüntetése fogalmat használja,ugyanakkor közbeszerzései eljárásban az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Eljárás-előkészítésbe bevont ügyintéző összeférhetetlensége

Kérdés: Az eljárás előkészítésébe "bevont" ügyintézőnek is kell-e/szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. §-ának (1) bekezdése így fogalmaz: a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatokértékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
1
12
13
14