145 kérdés-válasz az ajanlat-ertekelese kifejezésre

145 cikk rendezése:

131. cikk / 145 Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

132. cikk / 145 Bontáskor szétesett ajánlat formai hiányosságának pótlása

Kérdés: Pótoltatható-e a bontáskor szétesett ajánlat formai hiányossága? (Az ajánlattevő azzal érvelt, hogy a hidegben eshetett szét a kötés, csomagoláskor még egyben volt.)

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

133. cikk / 145 Ajánlattételi felhívás értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezhető az ajánlattételi felhívások – például egyszerű, szerződés tárgya, II.1.2.a) Építési beruházás: "Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően" – kitétel? Extrém példa: az ÁNTSZ előírása: óvodai csoportszoba megvilágítása kevés, minimum 2000 lux legyen akkor, ha a gyerekek ott vannak. A megoldás: plusz tíz világítótest felszerelése (villanyszerelés). B megoldás: új ablak nyitása a falban (kőműves-, épületasztalos-munka) Az eljárást hogyan lehet megtámadni, megvédeni, ki dönti el, hogy melyik a jobb megoldás, ha az árajánlatok összege azonos?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

134. cikk / 145 Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

135. cikk / 145 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

136. cikk / 145 Elektronikus árlejtés

Kérdés: Mit takar az elektronikus árlejtés fogalma? Azonos az elektronikus közbeszerzéssel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

137. cikk / 145 Közbeszerzési eljárás megszüntetésének lehetősége

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.