Találati lista:
131. cikk / 152 Nem megfelelő csomagolás mint kizáró ok
Kérdés: Az ajánlat nem megfelelő csomagolása – például hibás felirat – lehet-e kizáró ok? Ha igen, hol szabályozza ezt a közbeszerzési törvény?
132. cikk / 152 Bírálóbizottsági közreműködő "szakképzettsége"
Kérdés: Bírálóbizottságban tevékenykedő személynek kell-e szakterületi diplomával (végzettséggel) rendelkeznie, vagy elég-e, ha például a pályázat tárgyát képező szakterületen dolgozik?
133. cikk / 152 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
134. cikk / 152 Ajánlattevő "felülvállalása"
Kérdés: Mi a megoldás abban az esetben, ha a garanciális időszak maximálisan 60 hónapban volt megállapítva, de az egyik ajánlattevő 75 hónapot vállalt? Ki kell zárnom az eljárásból?
135. cikk / 152 Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése
Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
136. cikk / 152 Külső szakértő igénybevehetősége
Kérdés: Az ajánlatok elbírálásához szükség esetén van-e lehetőség külső szakértő igénybevételére, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett?
137. cikk / 152 Tárgyalások lezárását követő ajánlatértékelés jogszerűsége
Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban jogszerű-e az ajánlatkérő azon előírása (eljárása), hogy csak a tárgyalások lezárását követően értékeli a benyújtott végső ajánlatokat, mind formai, mind pedig tartalmi szempontból?
138. cikk / 152 Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
139. cikk / 152 Bontáskor szétesett ajánlat formai hiányosságának pótlása
Kérdés: Pótoltatható-e a bontáskor szétesett ajánlat formai hiányossága? (Az ajánlattevő azzal érvelt, hogy a hidegben eshetett szét a kötés, csomagoláskor még egyben volt.)
140. cikk / 152 Ajánlattételi felhívás értelmezése
Kérdés: Hogyan értelmezhető az ajánlattételi felhívások – például egyszerű, szerződés tárgya, II.1.2.a) Építési beruházás: "Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően" – kitétel? Extrém példa: az ÁNTSZ előírása: óvodai csoportszoba megvilágítása kevés, minimum 2000 lux legyen akkor, ha a gyerekek ott vannak. A megoldás: plusz tíz világítótest felszerelése (villanyszerelés). B megoldás: új ablak nyitása a falban (kőműves-, épületasztalos-munka) Az eljárást hogyan lehet megtámadni, megvédeni, ki dönti el, hogy melyik a jobb megoldás, ha az árajánlatok összege azonos?
