Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés az alábbi esetekben alkalmazható aKbt. szerint.Nyílt eljárás esetén a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első fele arra vonatkozik, hogy az eljárás soránbármikor, indoklás nélkül eredménytelennek lehet-e nyilvánítani az eljárást,vagy visszavonni a felhívást. Erre az a válaszunk, hogy nem. Az ajánlatifelhívást csak az ajánlattételi határidő lejárta előtt lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Keretösszeg mint üzleti titok

Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatályos rendelkezései szerint a közbeszerzésrerendelkezésre álló keretösszeget/forrásösszeget/anyagi fedezet összegét nemkell az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban megjelölnie azajánlatkérőnek. Erre tekintettel az ajánlatkérő eljárása jogszerű.[A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok

Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében mindenbeszerzési tárgy tekintetében azonos módon szabályozza a kritériumrendszermeghatározásának korlátait az alábbiak szerint.Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66.§-ban, mind a 67. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:    

Kiegészítő tájékoztatások nyilvántartása

Kérdés: Kell-e és milyen sorrendben számozni a kiegészítő tájékoztatást, illetve kell-e arról az ajánlatkérőknek valamifajta nyilvántartást vezetniük? (Esetleg külön-külön vagy összesítve?)
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatban meglehetősenszűkszavú a törvényi szabályozás. A Kbt. 56. §-ának (1)–(6) bekezdései rendezik a kérdéskört akövetkezők szerint:– az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – azajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő tájékoztatás "besorolása"

Kérdés: Az ajánlati felhíváshoz adott útmutatóban olvastuk, hogy a kiegészítő tájékoztatás az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának részévé válik. Hol szabályozza ezt a Kbt.? Az ajánlattevőnek azt csatolnia kell az ajánlatában, vagy csak meg kell őriznie? Ha csatolni kell, milyen jogszabályi előírás alapján, illetve mi ennek a kötelezettségnek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatásravonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 56. §-a tartalmazza. A kiegészítő tájékoztatáslényege, hogy ebben adja meg az ajánlatkérő a felhívásban, illetve adokumentációban meghatározott elvárásainak, előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéstervezet készítése ajánlattevő által

Kérdés: Az utóbbi időben több olyan közbeszerzési pályázaton vettünk részt, ahol az ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét az ajánlattevő készítse el ajánlata mellékleteként. Kérdésünk az, hogy milyen jogszabályi alapon várhatja el ezt az ajánlatkérő? Honnan tudhatja az ajánlattevő a szerződés ajánlatkérő által igényelt paramétereit? A kérdéssel kapcsolatos további problémánk, hogy az ajánlatkérő kizárhatja-e azt az ajánlattevőt az eljárásban, akinek – amelynek – szerződéstervezete az ajánlatkérő szerint nem felel meg az általa elvárt feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás célja a legjobb ajánlattevővel, azaza nyertessel való szerződéskötés. Fentiek miatt a szerződés tartalma lényegeseleme a közbeszerzési eljárásnak. A kógens közbeszerzési szabályok miatt aközbeszerzési eljárások közül a nyílt és a meghívásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat oldalszámozása

Kérdés: Az ajánlat üres, illetve információt nem tartalmazó oldalát is számozni kell? Mely jogszabály rendelkezik erről? Ha nem számoztuk, és az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, ez a hiány annak keretében még pótolható, vagy emiatt esetleg érvénytelen lesz az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az oldalszámozásra vonatkozó előírások nem jogszabályielőírások. A Kbt. mindössze annyit tartalmaz ezzel kapcsolatosan, hogy azajánlatot az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmiés formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni (Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlás lejárt iratokra

Kérdés: Elrendelhető hiánypótlás a lejárt iratokra?
Részlet a válaszából: […] Hiánypótlás rendelhető el olyan iratok pótlására is, amelyekszerepelnek az ajánlatban, de még az eredményhirdetés előtt elvesztik aKbt.-ben meghatározott bizonyító erejüket. Amennyiben tehát az ajánlattételihatáridőben még megfelelő tartalommal bírtak, annak azonos tartalmú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címke:

Csomagolásra vonatkozó kritérium nem, illetve nem megfelelő teljesítése

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlat csomagolására vonatkozó kritériumokat. Kérdésük, hogy érvénytelen lesz-e az ajánlat, ha az ajánlattevő e jellemzőknek nem vagy nem megfelelően tesz eleget?
Részlet a válaszából: […] Igen, az ajánlat a kérdés szerinti esetben érvénytelen lesz,mivel az nem felelt meg az ajánlatkérő által meghatározott formaikövetelményeknek. Ha például az ajánlattevő – erre gyakorlati eset is történthazánkban – nem borítékban, hanem csomagban adta be ajánlatát, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
37
38
39
…
73