Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen isbenyújthat ajánlatot. A konzorciumi forma és a közös ajánlattétel azonosjelentéssel bír. Közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőnek – azajánlati felhívásnak megfelelően részben külön, részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Hiánypótlás meghatározásával kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
Részlet a válaszából: […] A részleges hiánypótlás – melyre az alábbiakban idézett,Kbt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott intézmény utal korlátozotthiánypótlásként – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Budapesti CorvinusEgyetem hiánypótlás-kutatása egyértelműen rávilágít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a értelmében ajánlattevő az a természetesszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyszemélyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzésieljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ajánlatkérői összegzés tartalma, terjedelme

Kérdés: Megfelel-e a Kbt. előírásainak az az ajánlatkérői összegzés, amely szerint az ajánlatkérő azért választotta az általa nyertesként kihirdetett pályázó ajánlatát, mert az ajánlattevő megfelelt az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban rögzített valamennyi követelménynek? Úgy gondoljuk, hogy ez gyakorlatilag az ajánlat érvényességének a feltétele. Elegendő a kérdés szerinti indok az ajánlatkérő részéről?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint nem. Az ajánlat megfelelősége azajánlati felhívás és a dokumentáció szerinti követelményeknek valóban érvényességikérdés. Az összegezésben tételesen ismertetni kell az elvégzett értékeléseredményét, azaz szempontonként fel kell tüntetni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Érvénytelenné nyilvánítás hiánypótlási eljárás nélkül

Kérdés: Az ajánlatkérő megengedte a hiánypótlást az eljárásában. Az ajánlatok értékelése során észlelte, hogy a műszaki ajánlatunk hiányos (nem tartalmazott egy fontos kapcsolási rajzot), de nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, hanem érvénytelennek nyilvánította ajánlatunkat. Jogszerű volt-e a döntése?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések szerint – Kbt. 83.§-ának (2) bekezdése – ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította ahiánypótlás lehetőségét, és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, azösszes ajánlattevő számára azonos feltételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egységesen szabályozza a pénzügyi és gazdasági alkalmasságkeretében kérhető alkalmassági feltételeket az alábbiak szerint.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnekés a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben ez a kérdésben fogalmazott keretösszeg aztjelenti, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 50. §-ának megfelelően jár el, azaz azeltérés lehetőségét közli százalékos mértékben az alábbiak szerint:– az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Szerződésteljesítés problémái tájékoztató jelleggel megadott mennyiségek esetén

Kérdés: Hogyan teljesíthető az a szerződés, amely azt tartalmazza, hogy az ártáblában szereplő, az ajánlattétel érdekében az ajánlatkérő által megadott mennyiségek (különösen a termékfajták és a várható darabszámok) tájékoztató jellegűek, és a tényleges megrendelések azoktól eltérhetnek? Megfelel-e a Kbt.-nek, a Ptk.-nak, és egyáltalán, a forgalom biztonságának ez a kikötés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-a az alábbiakban szabályozza a kérdést: – az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni aközbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét;– a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni,hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Késedelmikötbér-mérték az ajánlatban

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a kiírásból nem állapítható meg, hogy az ajánlatban hol kell szerepeltetni a késedelmi kötbér mértékét? Hogyan korrigálhatja ezt a kiírási hiányosságot az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kötbér mértékét az ajánlattevőknek kellajánlatukban meghatározniuk – mert a bírálati szempontrendszer része, vagy aszerződés részeként megállapodás kérdése –, akkor meghatározó, hogy milyeneljárástípust alkalmaz az ajánlatkérő. Ha a tárgyalások során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Közbeszerzési eljárás érvénytelenítése

Kérdés: Érvényteleníteni kell-e az eljárást, ha a beérkezett ajánlatok között vannak olyanok is, amelyek átlépik a nemzeti értékhatárt – és ezek közül való az, amelyik megnyeri a pályázatot –, illetve ha mindegyik pályázat átlépi azt?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem az eljárást kell "érvényteleníteni",hanem azt vagy azokat az ajánlatokat, amely vagy amelyek az adott eljárásrendfelső értékhatárát meghaladják. A közbeszerzési eljárások ugyanis meghatározotteljárásrendben (közösségi eljárásrend, nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
1
…
38
39
40
…
73