Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A két említett, kétszakaszos eljárás első szakaszánaklezárásakor lehetőség van ún. rangsor kialakítására, melyet követően azajánlatkérő előre meghatározott szempont alapján azon ajánlattevőket engedi amásodik szakaszba, akik/amelyek a legjobb eredményt érték el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Jelenlét a részvételi jelentkezések bontásánál

Kérdés: Kik lehetnek jelen, illetve mely személyek hívhatók meg a részvételi jelentkezések bontására? Kell-e a meghívottakról tájékoztatást adni a kiírásban/dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] A meghívható személyek korlátozására az ajánlatkérőnek nincslehetősége. A részvételi/ajánlati felhívásban, annak IV.3.8. pontja ugyanlehetővé teszi mindezt, de hazai hirdetmény-ellenőrzési gyakorlatunk alapján azajánlatkérőnek ennek ellenére sincs lehetősége olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Nyilatkozatok időkorlátjai

Kérdés: A Kbt. a kizáró okok hiányára vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatra vonatkozóan időbeli korlátot nem ír elő. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban szintén nem írt elő időkorlátot, ennek ellenére hiánypótlásban kéri a három hónapon belüli hitelesítéssel ellátott nyilatkozat csatolását. Kérdéseim: 1. Kérhető-e utólagosan hiánypótlás olyan kérdéskörben, amely előírását, pontosítását az ajánlatkérő előzetesen elmulasztotta? 2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor a kizáró okok nemlegességére vonatkozó nyilatkozat megtételének időpontjára, vagy csak annak közjegyzői hitelesítésére vonatkozik az időkorlát?
Részlet a válaszából: […] Nem kérhető hiánypótlás a kérdés szerinti esetben,tekintettel arra, hogy a Kbt. sem írja elő azt, így amennyiben az ajánlatkérőelmulasztotta ennek közlését, úgy az utólagos pontosítás a felhívásjogszerűtlen módosításának minősül. Amennyiben az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint szabályozza az ajánlatokbontásának kérdéskörét:– az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását azajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontásmindaddig tart, amíg a határidő lejárta előtt benyújtott összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Dokumentáció beszerzése közös ajánlattételnél

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén elegendő-e, ha a közösen ajánlatot tevő felek egyike veszi csak át a dokumentációt? Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy valamennyi, a közös ajánlattételben részt vevő ajánlattevő átvegye azt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-a értelmében nem írható elő közös ajánlattételesetében a dokumentáció megvásárlása kötelező jelleggel valamennyi konzorciumitag részére. A Kbt. említett szabálya a kérdésben egyértelműen fogalmaz,melynek értelmében az ajánlatkérő – a megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Dokumentáció tartalmának és tartalomjegyzékének eltérése

Kérdés: Mit tehet, illetve mit kell tennie az ajánlattevőnek akkor, ha észreveszi, hogy a dokumentáció tartalma nem felel meg a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak, illetve az egyes részeiben eltér a hirdetményben – kiírásban – foglaltaktól?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő lehetőségei közé először a kiegészítőtájékoztatás kérése tartozik. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése értelmében azajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – az ajánlati felhívásban és adokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok benyújtása, felbontása és elbírálása a Kbt.79-81. §-ai értelmében az alábbiak szerint kell, hogy történjen.Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásbanmegadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételihatáridő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Részajánlattétel lehetősége

Kérdés: A kiírásból látható volt, hogy a beszerzés tárgya olyan összetett, amely indokolta volna a részajánlattétel lehetőségének megadását az ajánlatkérő részéről, az ajánlatkérő azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy van-e valamilyen előírás vagy kialakult gyakorlat arra nézve, hogy mikor javasolt – esetleg kötelező – a részekre történő ajánlatadás lehetővé tétele?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdésében, mint lehetőségről beszéla részajánlattétel vonatkozásában a következők szerint: az ajánlatkérő azajánlati felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történőajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés az alábbi esetekben alkalmazható aKbt. szerint.Nyílt eljárás esetén a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első fele arra vonatkozik, hogy az eljárás soránbármikor, indoklás nélkül eredménytelennek lehet-e nyilvánítani az eljárást,vagy visszavonni a felhívást. Erre az a válaszunk, hogy nem. Az ajánlatifelhívást csak az ajánlattételi határidő lejárta előtt lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
…
36
37
38
…
73