Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályai szerint a bírálati szempontoknakmeglehetősen szigorú szabályoknak kell megfelelniük. Ennek értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálatiszempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Alvállalkozó bevonása keretmegállapodásos eljárás második részében

Kérdés: Amennyiben keretmegállapodást kötött az ajánlattevő például három céggel, akkor a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatásra kerülő (közszolgáltatói ajánlatban) eljárásban az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót, annak ellenére, hogy az eredeti keretmegállapodás megkötésekor nem nevesített alvállalkozót? (Az ajánlatkérő az eljárás első részében is és az eljárás második részében is leadta a 10 százalék feletti alvállalkozók nevesítését.)
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók keretmegállapodásos eljárására a Kbt. 18.címének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen belül a 232. § (2) bekezdéseszerint a keretmegállapodásos eljárás második részére a 226. §-t kellalkalmaznia. A 226. § szerinti hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Alvállalkozó jogorvoslati joga

Kérdés: Alvállalkozó is indíthat-e jogorvoslati kérelmet? Ha igen, be kell-e vonnia az eljárásba a fővállalkozót?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfélképességgel kapcsolatban változott a jogorvoslatifórum álláspontja. A válasz azonban nem adható meg teljesen egyértelműen,illetőleg az nagymértékben függ az adott ajánlattevői, alvállalkozói viszonytól(azaz az alvállalkozó 10 százalékot meghaladó mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Referenciaigazolás saját részre

Kérdés: Igazolhatja-e az ajánlattevő saját maga részére a referenciát? Például építési beruházás esetében saját maga részére épít – egyébként a követelményeknek megfelelő – épületet. Ha ez elfogadható, akkor ki igazolja a megfelelőséget, és hogyan?
Részlet a válaszából: […] A referencia a Kbt. 67. §-ában a műszaki-szakmai alkalmasságkörében szerepel – mint alkalmassági kritérium. Árubeszerzésnél a 67. § (1)bekezdésének a) pontja, építési beruházásnál a (2) bekezdés a) pontja,szolgáltatás megrendelése esetén a (3) bekezdés a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Kötelezettségvállaló nyilatkozat dátuma, terjedelme, tartalmi elemei

Kérdés: Erőforrást biztosító szervezet kötelezettségvállalási nyilatkozatának a kiadási időpontja lehet-e az ajánlati felhívás megjelenése utáni, és vonatkozhat-e csupán az adott tárgyi közbeszerzésre? Kulcsszemélyzetet, referenciát milyen tartalmi nyilatkozattal lehet biztosítani?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségvállalási nyilatkozat dátuma általában azajánlati felhívás megjelenését követő időpont, hiszen a felhívás pontostartalmát nem ismeri az ajánlattevő, s ritkán van a fiókjában egy mindenrefelhasználható kötelezettségvállaló nyilatkozat. Tehát egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Alkalmassági követelmény jogszerűségének vizsgálata

Kérdés: Alkalmasság minimumkövetelményeként meghatározható-e az, hogy a közbeszerzés tárgyához kapcsolódóan (árubeszerzés) rendelkezzen az ajánlattevő a teljesítés helye szerinti városban szervizponttal?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnekés a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki,illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Elhatárolási kérdések ajánlattevői oldalhoz kapcsolódó szereplők vonatkozásában

Kérdés: Hogyan lehet pontosan elhatárolni az alvállalkozót, a harmadik személyt, valamint az egyéb, bevonni kívánt szervezetet? Alvállalkozó a Kbt. 4. §-a szerint, akivel ajánlattevő a közbeszerzésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani; harmadik személy: a 71. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza: ...ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni...; egyéb szervezet: a 66. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet. Ez utóbbi szervezettel az ajánlattevő nem fog szerződést kötni? Milyen viszonyuk van? A szerződés teljesítése során hogyan kérheti számon ajánlatkérő ez utóbb említett szervezet helytállását? A törvényszövegből kiindulva, akivel ajánlattevő szerződést fog kötni, az egyrészt alvállalkozó, másrészt harmadik személy is? Akivel nem a közbeszerzésre tekintettel köt szerződést, vagy módosít, az nem alvállalkozó? Ezt hogyan tudja ajánlatkérő eldönteni? Kizárólag az ajánlattevők nyilatkozatára támaszkodhat? Bekérhető-e az ajánlatkérőktől az alvállalkozóval kötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon összetett, és a törvényi rendelkezésekbőlegyértelmű választ nehéz adni. Sorrendben tehát válaszunkat az alábbiakban foglaljukössze.1. A közbeszerzés rendszerében alvállalkozó az a személyvagy szervezet, akit ajánlattevő a közbeszerzési szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Mintapéldány bekérése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdés – véleményünk szerint – a Kbt. egyikneuralgikus pontja. A mintapéldány bekérése ugyanis a Kbt. 67. § (1)bekezdésének d) pontja szerint, árubeszerzés esetén műszaki-szakmaialkalmassági kritériumként határozható meg. Ugyanakkor a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Helyi székhely követelménye mint diszkrimináció a kiírásban

Kérdés: Ha egy helyi önkormányzat az ajánlat kiírásakor lokálpatrióta módon helyi székhelyű ajánlattevőket jelöl meg a hirdetményben (kiírásban), ez nem számít-e diszkriminatívnak? A megvalósulás során az alvállalkozók már nem lesznek/nem lehetnek helyi székhelyűek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő feltételnek a kikötése, az alkalmasságikritériumok között való megjelenítése egyértelműen diszkriminatív, egyben atörvény alapelveibe ütközik. Az egyenlő bánásmód követelménye, aversenysemleges magatartás vonatkozik az alvállalkozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Bejelentési kötelezettség ún. szubalvállalkozó igénybevétele esetén

Kérdés: 10 százalék feletti alvállalkozó minősítése megtörténhet, de ez az alvállalkozó bevonhat még alvállalkozót? Őt is be kell jelenteni előre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kifejezetten nem tartalmaz rendelkezést azalvállalkozó alvállalkozójára. Ugyanakkor amiatt, hogy az alvállalkozóalvállalkozója ténylegesen az ajánlattevő alvállalkozójának is minősül, aközbeszerzési kizáró okokat vizsgálni kell vele kapcsolatban is (feltéve, hogyaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
1
10
11
12
14