Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] Mivel az eredeti beszerzési tárgy mennyiségi meghatározása a 25 százalékos mértékű eltérést teszi lehetővé, így a 69,3 százalékos eltérés esetében a 25 százalék feletti túllépés a közbeszerzési törvény mellőzésével történik. A kérdés alapján nehéz meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Beszerzés mennyiségének meghatározása

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a Kbt. 46. §-a alapján az ajánlatkérőnek két lehetősége van a mennyiség meghatározására: pontos mennyiséget ad meg, vagy egyirányú százalékos eltéréssel határozza meg a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét? Álláspontom szerint a százalékos egyirányú eltérés lehetősége akkor irány­adó, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a beszerezni kívánt mennyiséget (például földgázenergia). A százalékban meghatározott egyirányú eltérés nemcsak egy variáció, ha nem tudja az ajánlatkérő pontosan megadni a mennyiséget, hanem az egyetlen variáció. Véleményem szerint, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a mennyiséget, akkor százalékosan köteles meghatározni a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét, és csak egyirányú eltérés lehetséges. A hatályos Kbt.-re, annak miniszteri indokolására, valamint a döntő­bizottsági gyakorlatra is figyelemmel az új Kbt. sem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől korlátlan mennyiséggel való eltérést írjon elő a felhívásban akár lefelé, akár felfelé. Jól értelmezem a hatályos szabályozást?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 46. §-ának (2) bekezdése a következők szerintfogalmaz: a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy azajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli,és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Eljárás "főbb mennyisége"

Kérdés: Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Vélhetően ajánlatkérő analógiát alkalmazott, és az eljárás főtárgya mellett fő mennyiség megjelölését is szükségesnek ítélte. Oka lehettovábbá, hogy az 50. § részajánlattételi kötelezettséget megvizsgálva nemosztotta meg beszerzési tárgyát, és ezzel kívánja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Vételi opció meghatározása

Kérdés: Mit jelent a vételi opció a közbeszerzési eljárásban? Mire terjed ki?
Részlet a válaszából: […] Vételi opciót árubeszerzés esetén lehet kikötniközbeszerzési eljárásban. Vételi jog kiköthető olyan esetben, amikor az ajánlatkérő– élve a Kbt. 50. §-ában biztosított lehetőséggel – a közbeszerzés mennyiségéta legalacsonyabb értékben közli, és egyúttal kiköti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Alternatív ajánlattétel "mellőzésének" indoka

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az ajánlatkérők általában nem élnek az alternatív ajánlattétel lehetőségének biztosításával?
Részlet a válaszából: […] Az alternatív ajánlattétellel kapcsolatban az ajánlatkérőnekolyan szigorú szabályoknak kell megfelelni az egyes alternatívák elhatárolásatekintetében, azok műszaki leírása minimumkövetelményeinek, hogy kevesenválasztják ezt az utat. Ennek oka elsősorban az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
Részlet a válaszából: […] Ha az eljárást megindító hirdetményben egyértelmű volt, hogymás nevében jár el, akkor más is köthet szerződést. A válasz a beszerzéstárgyától, eljárástípusától függ. Amennyiben lehetőség volt részajánlattételre, eleve többszerződés születik. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alternatív ajánlattétel alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a gyakorlatban nagyon ritkán van lehetőség alternatív ajánlat tételére?
Részlet a válaszából: […] Az alternatív ajánlattétel szabályai meglehetősen általánosak,melyek a gyakorlatban sem kerültek gyakran alkalmazásra. A Kbt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatifelhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú(alternatív) ajánlatot. Az 50....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Beszerzés mennyiségét tartalmazó dokumentumok

Kérdés: Mi a helyzet, ha a beszerzendő példányszámok nem szerepelnek a kiírásban, csak a dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés arra utal, hogy a teljes mennyiséget azajánlatkérő nem a felhívásban jelezte, hanem csak a dokumentációban, úgy ahirdetményt hiányosan töltötte ki.Ugyanis a Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatifelhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Alternatív ajánlattétel indokoltsága a gyakorlatban

Kérdés: Milyen közbeszerzési tárgy esetén indokolt a gyakorlatban az alternatív ajánlattétel lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatitapasztalatok azt mutatják, hogy az összetett beszerzési tárgyaknál célszerű,ha az ajánlattevők alternatív ajánlatot tehetnek. Különösen abban az esetben,ha az árubeszerzéshez szolgáltatás megrendelése is kapcsolódik. Az errevonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 51....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
1
2
3
4