Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Új alapítású cég alkalmasságának igazolása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Új alapítású cég pályázhat-e közbeszerzési eljárásban? Elfogadható-e az alapítók vagy a társaság ún. kulcsszemélyeinek referenciája? Hogyan dokumentálja előző éves árbevételeit, mérlegeit?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66-67. §-aiban közbeszerzési tárgyanként határozza meg, hogy az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásban milyen módon kell alkalmasságukat igazolniuk.E szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Műemlékek a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások közbeszerzési eljárásaira?
Részlet a válaszából: […] A műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásokra vonatkozó előírásokat a 162/2004. Korm. rendelet 10-15. §-ai tartalmazzák. Lényeges, hogy a kormányrendelet ebben a körben a rendeleti szabályozáshoz képest is ún. különleges előírásokat határoz meg.Mindenekelőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Szolgáltatási koncesszió

Kérdés: Milyen előírásokat tartalmaz a Kbt. a szolgáltatási koncesszióra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 242. §-ának (4) bekezdése szerint a szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Többváltozatú ajánlat érvényessége

Kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyek alapján az ún. alternatív ajánlatok egyes változatai érvényesnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 198. §-ának (1) bekezdése adja meg a választ. E szerint a többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Kbt. értékelési szabályai

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásának szempontjait ugyanúgy kell kiválasztani, mint a régi Kbt. esetében? Milyen részletes előírásokat tartalmaz a hatályos szabályozás a részszempontok pontozási módszere tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.Az 57. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatok bírálati szempontja lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Keretszerződés tartalma központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: Van-e kötelező előírás arra, hogy a központosított közbeszerzési eljárásban milyen tartalommal kell megkötni a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört a 168/2004. Korm. rendelet 24. §-ának (1) bekezdése rendezi. E szerint a központi közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretszerződésnek – amely legfeljebb négy évre köthető – a következőket kell tartalmaznia: a közbeszerzés tárgyának és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Békéltetési eljárás szakaszai

Kérdés: Tartalmilag mit jelent az új jogintézmény, a békéltetési eljárás? Milyen szakaszai vannak?
Részlet a válaszából: […] A békéltetési eljárással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 362-368. §-ai tartalmazzák. Emellett a Kbt. szól az úgynevezett különös békéltetés intézményéről is, amelyre e helyütt nem térünk ki. A békéltetés (illetve a békéltetési eljárás) kérelemre indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása

Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése határozza meg a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési eljárások, azaz az egyszerű közbeszerzési eljárások tárgyát. E szerint a fenti eljárásokban a közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
1
…
85
86
87
…
89