Árubeszerzés a Kbt.-ben

Kérdés: Mit tekint a Kbt. árubeszerzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. bizonyos fogalommeghatározásokat nem az értelmező rendelkezései között, hanem az egyes közbeszerzési eljárások leírásánál tartalmaz. Az árubeszerzés fogalmát ennek megfelelően a Kbt. közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Előzetes tájékoztatás kötelező közzététele

Kérdés: Az előzetes tájékoztatás közzétételét a Kbt. értékhatárhoz köti. Mi a teendője az ajánlattevőnek, ha az év kezdetén nem tudja meghatározni, hogy az év végére eléri-e a hirdetmény közzétételének kötelezettségét megalapozó összeget, illetve mi a teendő abban az esetben, ha a közzététel kötelezettsége csak az adott év decemberében válik nyilvánvalóvá?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. §-a kötelezettségként előírja a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti – minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, országos kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzat, közalapítvány stb., bizonyos kivételes esetektől eltekintve – ajánlattevőknek, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Vegyes beszerzések

Kérdés: Olyan beszerzésnél, amely több közbeszerzési tárgyat is magában foglal, milyen előírások szerint kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] Az ún. vegyes beszerzések esetében a Kbt. 28. §-a szerint kell minősíteni a szerződést. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben a szerződés több – egymással azonban szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, úgy a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Műszaki leírás építési beruházásnál

Kérdés: Van-e egységes, építési beruházásokra vonatkozó műszaki leírás, és ha igen, az hol lelhető fel?
Részlet a válaszából: […] A műszaki leírás mindig az adott építési beruházásnak megfelelő, egyedi elemeket tartalmaz, ezért hazánkban ilyen egységes leírás nem létezik. A Kbt. 4. §-ának 15. pontja azonban – az értelmező rendelkezések között – meghatározza a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Előkészítésben közreműködő összeférhetetlensége

Kérdés: Közbeszerzés hatálya alá tartozó tervezési projektnél hogyan kell értelmezni az előkészítésben (például megvalósíthatósági tanulmány) közreműködő tervező későbbiekre vonatkozó összeférhetetlenségét, illetve a közbeszerzésben való részvételi lehetőségét? Az összeférhetetlenség tervezőre vagy tervező szervezetre (cég) vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján a 10. § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban

Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy – bizonyos feltételek mellett – meghatározza az ajánlattevők keretszámát. A (2) bekezdés előírja, hogy e keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, emellett annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben

Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. lényeges és egyben új eleme, hogy rendezi a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás problémáját. Az ajánlattevők, a közbeszerzési piac erősödő versenyében, esetenként az általánosan elfogadott szakmai szokásokat, etikai szabályokat sértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
88
89