Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] Ugyan már érdektelen, de a jelenlegi Kbt. szempontjából mégis érdekes első részre a válasz egyértelmű: igen, támadható, hiszen nem szerepelt a kötelező formula a hirdetményben a régi Kbt. szerint. Az új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Önkormányzati tulajdonban álló kórházak közbeszerzései

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonú kórházak részére kötelező-e a központosított közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] A 167/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a Kbt. 17. §-ának (2) bekezdése alapján, az Eü-tv. hatálya alá tartozó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezetek az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia az ajánlatok bírálati szempontját, amely lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.A fentieken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Meghiúsult szerződés értékének figyelembevétele

Kérdés: Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítés előtti felmondása esetén az ugyanerre a beszerzési tárgyra kiírt új közbeszerzésnél figyelembe kell-e venni a meghiúsult szerződés értékét (összeszámítás)?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban kétféle módon szeretnénk tisztázni a kérdést. A becsült értéken a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált legmagasabb öszszegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Éves közbeszerzési terv megküldésének kötelezettsége

Kérdés: Az éves közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsának csak kérésre kell megküldeni, a KSZF-nek viszont kötelező megküldeni. Mi ennek az oka figyelemmel arra, hogy a KSZF elsősorban a központosított közbeszerzéssel foglalkozik?
Részlet a válaszából: […] A 168/2004. Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szól. Egyértelművé teszi, hogy a rendelet alanyi hatálya alá tartozó intézmények kiemelt termékkörbe tartozó beszerzéseiket illetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Felsorolásban nem szereplő közbeszerzési tárgy beszerezhetősége

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás során gépjárműveket kívánunk beszerezni. A potenciális szállító jelezte, hogy megfelelő minőségű gépkocsit le tud még szállítani. Azonban ez a típus már nem szerepel az interneten található felsorolásban. Kinek hihetünk?
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk az interneten található információ pontosítását és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság megkeresését az ügyben. Nem javasoljuk a szállító ajánlatának elfogadását, még abban az esetben sem, amennyiben a keretszerződés már kimerült, de a szállító még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Központosított közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e a központosított közbeszerzésben való részvétel minden kormányzati beszerzés esetében? Kötelező-e akkor is, ha a KSZF honlapján nem találunk minden szükséges beszerzési tárgyra javasolt szállítót?
Részlet a válaszából: […] A 168/2004. Korm. rendelet alanyi hatálya alá tartozó szervezetek csak a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó közbeszerzéseik és beszerzéseik megvalósítása során kötelesek a Korm. rendelet előírásai szerint eljárni, azaz központosított közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Felmentés a Kbt. alkalmazásának kötelezettsége alól

Kérdés: A Kbt.-ben olvastam, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága felmentést adhat a Kbt. alkalmazása alól. Mi ennek a felmentésnek a feltétele, és ilyen esetben milyen szabályt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése a kivételek között valóban tartalmazza az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzést, amelynek vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Felújítás, korszerűsítés Kbt. szerinti minősítése

Kérdés: Az új Kbt. szerint a felújítás és a korszerűsítés mely közbeszerzési tárgy kategóriába sorolható, különös tekintettel a Közbeszerzési Levelek 17. és 163. kérdésére adott válaszra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-ának (1) bekezdése határozza meg az építési beruházás fogalmát, amely fogalmat ún. műszaki tartalommal a 162/2004. Korm. rendelet egészíti ki. A kormányrendelet szerint az építési beruházás műszaki tartalom alapján lehet már meglévő építményen végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
1
41
42
43
44