Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai, elvei a régi Kbt.-hez képest nem változtak. Továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak az árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is azon árubeszerzések, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Közbeszerzési szabályzat, lebonyolító szervezet önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat megteheti-e, hogy összes költségvetési intézményére vonatkozó közbeszerzési szabályzatot ad ki, s külön bizottságot hoz létre a közbeszerzési eljárások lebonyolítására centralizáltan, vagy az önálló költségvetési intézményeknek önállóan kell saját nevükben eljárniuk, szabályozni és lebonyolítani közbeszerzési eljárásaikat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles meghatározni az eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az általa az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, mit értünk építési beruházáson, amelyet a Kbt. 25. §-a részletesen szabályoz, hivatkozva a Kbt. 1. számú mellékletére. Erre a tárgyra is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Önkormányzati iskola élelmiszer-beszerzése

Kérdés: Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat tulajdonában lévő konyha üzemeltetésével kapcsolatos költségek tárgyi hatályukat tekintve a Kbt. hatálya alá tartoznak. Értéktől függetlenül természetesen, amennyiben egy költségvetési évben, vagy 12 hónapban nem éri el a 2 millió forintot, nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] Ugyan már érdektelen, de a jelenlegi Kbt. szempontjából mégis érdekes első részre a válasz egyértelmű: igen, támadható, hiszen nem szerepelt a kötelező formula a hirdetményben a régi Kbt. szerint. Az új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Önkormányzati tulajdonban álló kórházak közbeszerzései

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonú kórházak részére kötelező-e a központosított közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] A 167/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a Kbt. 17. §-ának (2) bekezdése alapján, az Eü-tv. hatálya alá tartozó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezetek az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia az ajánlatok bírálati szempontját, amely lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.A fentieken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Meghiúsult szerződés értékének figyelembevétele

Kérdés: Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítés előtti felmondása esetén az ugyanerre a beszerzési tárgyra kiírt új közbeszerzésnél figyelembe kell-e venni a meghiúsult szerződés értékét (összeszámítás)?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban kétféle módon szeretnénk tisztázni a kérdést. A becsült értéken a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált legmagasabb öszszegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Éves közbeszerzési terv megküldésének kötelezettsége

Kérdés: Az éves közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsának csak kérésre kell megküldeni, a KSZF-nek viszont kötelező megküldeni. Mi ennek az oka figyelemmel arra, hogy a KSZF elsősorban a központosított közbeszerzéssel foglalkozik?
Részlet a válaszából: […] A 168/2004. Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szól. Egyértelművé teszi, hogy a rendelet alanyi hatálya alá tartozó intézmények kiemelt termékkörbe tartozó beszerzéseiket illetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
1
41
42
43
44