420 cikk rendezése:
401. cikk / 420 Közbeszerzés tárgyának meghatározása
Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
402. cikk / 420 Önkormányzati tulajdonban álló kórházak közbeszerzései
Kérdés: Az önkormányzati tulajdonú kórházak részére kötelező-e a központosított közbeszerzési eljárás lefolytatása?
403. cikk / 420 Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között
Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
404. cikk / 420 Meghiúsult szerződés értékének figyelembevétele
Kérdés: Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítés előtti felmondása esetén az ugyanerre a beszerzési tárgyra kiírt új közbeszerzésnél figyelembe kell-e venni a meghiúsult szerződés értékét (összeszámítás)?
405. cikk / 420 Éves közbeszerzési terv megküldésének kötelezettsége
Kérdés: Az éves közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsának csak kérésre kell megküldeni, a KSZF-nek viszont kötelező megküldeni. Mi ennek az oka figyelemmel arra, hogy a KSZF elsősorban a központosított közbeszerzéssel foglalkozik?
406. cikk / 420 Felsorolásban nem szereplő közbeszerzési tárgy beszerezhetősége
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás során gépjárműveket kívánunk beszerezni. A potenciális szállító jelezte, hogy megfelelő minőségű gépkocsit le tud még szállítani. Azonban ez a típus már nem szerepel az interneten található felsorolásban. Kinek hihetünk?
407. cikk / 420 Központosított közbeszerzési kötelezettség
Kérdés: Kötelező-e a központosított közbeszerzésben való részvétel minden kormányzati beszerzés esetében? Kötelező-e akkor is, ha a KSZF honlapján nem találunk minden szükséges beszerzési tárgyra javasolt szállítót?
408. cikk / 420 Felmentés a Kbt. alkalmazásának kötelezettsége alól
Kérdés: A Kbt.-ben olvastam, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága felmentést adhat a Kbt. alkalmazása alól. Mi ennek a felmentésnek a feltétele, és ilyen esetben milyen szabályt kell alkalmazni?
409. cikk / 420 Felújítás, korszerűsítés Kbt. szerinti minősítése
Kérdés: Az új Kbt. szerint a felújítás és a korszerűsítés mely közbeszerzési tárgy kategóriába sorolható, különös tekintettel a Közbeszerzési Levelek 17. és 163. kérdésére adott válaszra?
410. cikk / 420 Több eljárásra bontás megítélése
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 202. kérdésére adott válasznak megfelelően a becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint lehetséges a több eljárásra bontás azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű-e, illetve helytálló-e ez a megállapítás?