Új alapítású cég alkalmasságának igazolása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Új alapítású cég pályázhat-e közbeszerzési eljárásban? Elfogadható-e az alapítók vagy a társaság ún. kulcsszemélyeinek referenciája? Hogyan dokumentálja előző éves árbevételeit, mérlegeit?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66-67. §-aiban közbeszerzési tárgyanként határozza meg, hogy az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásban milyen módon kell alkalmasságukat igazolniuk.E szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Szolgáltatási koncesszió

Kérdés: Milyen előírásokat tartalmaz a Kbt. a szolgáltatási koncesszióra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 242. §-ának (4) bekezdése szerint a szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Előnyben részesítés a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a Kbt. értelmezésében az ún. előnyben részesítés? Mely közbeszerzési tárgy vonatkozásában van lehetősége az ajánlatkérőnek erre?
Részlet a válaszából: […] Az előnyben részesítés intézményét a Kbt.-nek az uniós rezsimre vonatkozó szabályok között található 199. §-a határozza meg.Az említett előírás szerint árubeszerzés esetében, ha a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Több közbeszerzési tárgy egy eljárásban

Kérdés: Ha egy adott közbeszerzési eljárás többfajta közbeszerzésre irányul (például árubeszerzésre is és szolgáltatás igénybevételére is stb.), akkor erre milyen megállapodást kell kötni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy amennyiben a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a szerződést minden esetben a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell minősíteni. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a Kbt. megkerülése céljával a Kbt. 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert alkalmazni, valamint ilyen célból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.A Kbt. 40. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Egyedi beszerzési tárgyak

Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárást kell alkalmazni azon beszerzési tárgy esetében, amelyre kizárólagosság miatt egyetlen ajánlattevő képes ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében – a Kbt. 125. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján – az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Közbeszerzési tárgyak

Kérdés: Mi lehet a tárgya a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknek?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések tárgyait a Kbt. 242. §-ának (1) bekezdése sorolja fel. E szerint a közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az ajánlatkérő eljárása vonatkozásában két részre osztható, egyrészt a kiírás jogszerűségével kapcsolatos problémakörre, másrészt pedig az ajánlatkérő válaszadási kötelezettségére.A pályázat kiírásának jogszerűsége tekintetében lényeges, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Előzetes tájékoztatás kötelező közzététele

Kérdés: Az előzetes tájékoztatás közzétételét a Kbt. értékhatárhoz köti. Mi a teendője az ajánlattevőnek, ha az év kezdetén nem tudja meghatározni, hogy az év végére eléri-e a hirdetmény közzétételének kötelezettségét megalapozó összeget, illetve mi a teendő abban az esetben, ha a közzététel kötelezettsége csak az adott év decemberében válik nyilvánvalóvá?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. §-a kötelezettségként előírja a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti – minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, országos kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzat, közalapítvány stb., bizonyos kivételes esetektől eltekintve – ajánlattevőknek, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Vegyes beszerzések

Kérdés: Olyan beszerzésnél, amely több közbeszerzési tárgyat is magában foglal, milyen előírások szerint kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] Az ún. vegyes beszerzések esetében a Kbt. 28. §-a szerint kell minősíteni a szerződést. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben a szerződés több – egymással azonban szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, úgy a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
42
43