Fedezet módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2026. szeptember 17-i, a közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutatója rögzíti: a fedezet tekintetében – ellentétben a becsült értékkel – az ajánlatkérőnek lehetősége van a későbbi módosításra,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A korábban hatályos Kbt. kötelezően előírta az ajánlatkérő számára, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatok bontási eljárásában, az ajánlatok felbontását megelőzően ismertesse a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ez a rendelkezés opcionálissá...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 14.

Tájékoztatás az ajánlatok felbontásáról

Kérdés: Kötelező-e külön meghívó küldése a bontásra akkor, ha az ajánlati felhívásban a bontás helye és ideje szerepel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel arra, hogy a bontási helye, időpontja az eljárást megindító felhívás kötelező eleme, így további meghívó kiküldésére nincs szükség a bontáson való megjelenés érdekében.Ha tárgyalásos eljárás esetében a végső ajánlatok bontásáról van szó, akkor arról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Bontást követően jelzett irat betekintésének megtagadhatósága

Kérdés: Az ajánlatok bontásánál jelen voltam, mint az egyik ajánlattevő meghatalmazott képviselője. A bontást követően szerettem volna betekinteni egy ajánlatba, és az ahhoz tartozó felolvasólapot kívántam megnézni. Az ajánlatkérő erre nem adott lehetőséget. Jogszerűen tagadta meg az iratbetekintést? (A meghatalmazásom teljes körű volt, az az iratbetekintésre is kiterjedt.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A jelenleg hatályos Kbt. az iratbetekintés két alábbi formáját ismeri.A 62. § esetében a felolvasólapba történő betekintést, míg a 80. § esetében az ajánlatba történő betekintést.A Kbt. 62. §-ának (6) bekezdése szerint ha az ajánlatok bontásán egy – ott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címke:

Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében, a Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben a részletes költségvetésből kiderül a végső ajánlat mértéke, úgy a felolvasólap pótolható, hiszen tartalmilag – amennyiben csak az ár volt az értékelési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Bbontás időpontjának meghatározása

Kérdés: A bontás időpontjának feltétlenül meg kell egyeznie az ajánlatok benyújtásának határidejével?
Részlet az állásfoglalásából: […] A magyar jogszabályi követelmények alapján ennek a két időpontnak egybe kell esnie. Ez azonban nem irányelvi előírás, ezért több európai országban engedik az eltérést, melynek következtében lehetőség van a postán feladott ajánlatok "bevárására" és a bontás későbbi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által

Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fedezet és a becsült érték közzétételi kötelezettségét az alábbiakban szabályozza a Kbt. 62. §-ának (4) bekezdése.Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 9.

Ajánlatok bontásának megkezdése

Kérdés: A kiírásban szerepel az ajánlattételi határidő. A hirdetményben csak a bontás megkezdésének a helye szerepel, az időpontja nem, továbbá hogy az ajánlatok a bontás megkezdését megelőzően is leadhatók érkeztetés céljából. Ez jogszerű? Van olyan szabály, hogy mikor kell elkezdeni az ajánlatok bontását? (Mert ha nincs, akkor a fenti eljárással az elkésett ajánlatok is részt vesznek/vehetnek a tenderen.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A főszabály az – függetlenül attól, hogy esetlegesen a felhívás és a dokumentáció nem tartalmazza –, hogy a bontásnak az ajánlattételi határidő beálltával kell megkezdődnie az alábbiak szerint.Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címke:

Anyagi fedezet ismertetésének hiánya

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő három ajánlattevőt kért fel ajánlattételre. Az ajánlattételi határidő lejártakor felbontotta az írásos ajánlatokat, de nem ismertette az anyagi fedezetét. Nem jogszerűtlen ez az eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő eljárása nem jogszerűtlen. A Kbt. 61. §-ának (4) bekezdése rendelkezik az anyagi fedezet ismertetésére vonatkozó szabályokról. A rendelkezés szerint az ajánlatok bontási eljárásán a bontás megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül kell a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. május 29.

Aránytalanul alacsony ár alátámasztása

Kérdés: Előzetes vitarendezés esetén a közbeszerzés tárgyának az ajánlattevő által meghatározott feltűnően aránytalan – de a piacon elérhető leg­alacsonyabb áron aluli – ellenértéke elleni kifogás esetén milyen objektív bizonyítékok alapozhatják meg a kérelmet előterjesztő fél állításait? Tehát milyen objektív bizonyítékok fogadhatók el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 69. §-a kifejezetten foglalkozik az "aránytalanul alacsony ár" (a korábbi Kbt.-ben kirívóan alacsony ellenszolgáltatás) kérdéskörével. A rendelkezés szerint az ajánlatkérőnek írásban indokolást kell kérnie – a többi ajánlattevő írásban történő értesítése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4