Találati lista:
1 Fedezet módosítása
Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
2 Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában
Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
3 Tájékoztatás az ajánlatok felbontásáról
Kérdés: Kötelező-e külön meghívó küldése a bontásra akkor, ha az ajánlati felhívásban a bontás helye és ideje szerepel?
4 Bontást követően jelzett irat betekintésének megtagadhatósága
Kérdés: Az ajánlatok bontásánál jelen voltam, mint az egyik ajánlattevő meghatalmazott képviselője. A bontást követően szerettem volna betekinteni egy ajánlatba, és az ahhoz tartozó felolvasólapot kívántam megnézni. Az ajánlatkérő erre nem adott lehetőséget. Jogszerűen tagadta meg az iratbetekintést? (A meghatalmazásom teljes körű volt, az az iratbetekintésre is kiterjedt.)
5 Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél
Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
6 Bbontás időpontjának meghatározása
Kérdés: A bontás időpontjának feltétlenül meg kell egyeznie az ajánlatok benyújtásának határidejével?
7 Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által
Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
8 Ajánlatok bontásának megkezdése
Kérdés: A kiírásban szerepel az ajánlattételi határidő. A hirdetményben csak a bontás megkezdésének a helye szerepel, az időpontja nem, továbbá hogy az ajánlatok a bontás megkezdését megelőzően is leadhatók érkeztetés céljából. Ez jogszerű? Van olyan szabály, hogy mikor kell elkezdeni az ajánlatok bontását? (Mert ha nincs, akkor a fenti eljárással az elkésett ajánlatok is részt vesznek/vehetnek a tenderen.)
9 Anyagi fedezet ismertetésének hiánya
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő három ajánlattevőt kért fel ajánlattételre. Az ajánlattételi határidő lejártakor felbontotta az írásos ajánlatokat, de nem ismertette az anyagi fedezetét. Nem jogszerűtlen ez az eljárás?
10 Aránytalanul alacsony ár alátámasztása
Kérdés: Előzetes vitarendezés esetén a közbeszerzés tárgyának az ajánlattevő által meghatározott feltűnően aránytalan – de a piacon elérhető legalacsonyabb áron aluli – ellenértéke elleni kifogás esetén milyen objektív bizonyítékok alapozhatják meg a kérelmet előterjesztő fél állításait? Tehát milyen objektív bizonyítékok fogadhatók el?
