56 cikk rendezése:
41. cikk / 56 Eljárás tervezés megrendelése esetén
Kérdés: Épületfelújítás, -bővítés esetében, ahol a tervezés becsült értéke nem haladja meg a nemzeti értékhatárt, tervpályázat lefolytatása nem kötelező. Kérdésünk: tervezés (szolgáltatás) megrendelésére ebben az esetben milyen eljárás követendő?
42. cikk / 56 Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
43. cikk / 56 Többletmunka beszerzése
Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
44. cikk / 56 Eljárás kiválasztása tervezés megrendelése esetén
Kérdés: Épületfelújítás, -bővítés esetében, ahol a tervezés becsült értéke nem haladja meg a nemzeti értékhatárt, tervpályázat lefolytatása nem kötelező. Kérdésünk, hogy tervezés (szolgáltatás) megrendelésére ebben az esetben milyen eljárás követendő?
45. cikk / 56 Építési koncesszió sajátosságai
Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
46. cikk / 56 Közbeszerzés és beszerzés
Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
47. cikk / 56 Külön eljárás tervezésre romos épület felújításakor
Kérdés: Kell e a tervezésre külön eljárást kiírni, amikor egy romos épületet újítunk fel az önkormányzati garázs mellett, abból a célból, hogy az ne rontsa az összképet?
48. cikk / 56 Önkormányzat kezességvállalása
Kérdés: Egy város önkormányzati képviselő-testülete által alapított egyszemélyes gazdasági társaság kempingbővítést kíván megvalósítani. A beruházás teljes egészében hitel felvételével történne, a város önkormányzata a hitel visszafizetésére készfizető kezességet vállalna. Közbeszerzés hatálya alá tartozik-e az önkormányzat részéről a kezességvállalás?
49. cikk / 56 Hivatalos megjelenés időpontja késedelem esetén
Kérdés: Felháborítónak tartom, hogy az EU Hivatalos Lapban később jelent meg a hirdetmény. Ebben az esetben mi számít hivatalos megjelenésnek? Aminek kellett volna lenni, vagy amikor az Értesítőben, vagy amikor a Hivatalos Lapban megjelent? Miből adódhat a késedelem? Más tagállamokban ez hogyan történik?
50. cikk / 56 Közbeszerzés tárgyának meghatározása
Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
