Termékcsere és szerződésmódosítás

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az előre nem láthatóság vizsgálata jogi szempontból releváns-e egyenértékű termékkiváltás esetén? Továbbá egyenértékű termékkiváltás esetén objektív indokokkal kell-e alátámasztania a termékcsere szükségességét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy módosulását csak szűk körben, kizárólag megfelelő jogi alap és a ténybeli indokoltság esetében teszik lehetővé.A termékcserét az ajánlatkérő oldalán két aspektusból lehet megvizsgálni:– i) Abban az esetben, ha olyan termék cseréjéről van szó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Új konzorciumvezető kijelölése

Kérdés: Aláírt, futó, több szolgáltató részvételével megkötött keretmegállapodás esetében van-e lehetőség a konzorciumvezető és a konzorciumi tag egymással történő felcserélésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] Értelmezésünk szerint a keretmegállapodás létrehozására vonatkozó közbeszerzési eljárás lezárult, a keretmegállapodást minden konzorciumi partner aláírta. A konzorciumvezető feladatait a konzorciumi szerződés rögzíti, melyen a felek változtathatnak. A keretmegállapodás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Előszerződés és tényleges bevonás

Kérdés: Az ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezetet vesz igénybe mind a referenciakövetelmény, mind a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági követelmény tekintetében, és a kapacitást nyújtó szervezettel kötött, a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti előszerződésben az ajánlattevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közbeszerzési szerződés létrejötte esetén a kapacitást nyújtó szervezettel is szerződést köt. Az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség ténylegesen korlátozza a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget? A szerződéskötési kötelezettség pusztán a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződés létrehozására korlátozódik-e, vagy abból az eredetileg bemutatott kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tényleges teljesítésbe vonásának kötelezettsége is levezethető? Amennyiben a szerződéskötést követően az ajánlattevő – akár saját kapacitásbővülés, akár más gazdasági szereplő bevonása révén – az eredetileg megjelölt kapacitást nyújtó szervezet nélkül is megfelel az érintett alkalmassági követelményeknek, és az ajánlattevő a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerinti elmaradást, illetve cserét az ajánlatkérő felé az alkalmassági követelmények teljesítését igazoló dokumentumok benyújtásával jelzi: az előszerződésben vállalt, a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződésre irányuló kötelezettségvállalás ettől függetlenül fennmarad?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.”Az a tény, hogy a Kbt. 138. § (2) bekezdése lehetővé teszi a kapacitást biztosító cseréjét, még nem írja felül a felek saját megegyezését, melyet az előszerződésben rögzítettek. A 138. § (2) bekezdése kezeli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Közszolgáltató közbeszerzési értékhatára

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő tevékenysége a távfűtés és használati meleg víz szolgáltatása mellett kiterjed a fűtési rendszerek karbantartására, melegvíz-mérő szerelésére, cseréjére stb. Az ajánlatkérő ezen tevékenységeivel egy városban, de több különböző telephelyen biztosítja a fűtési és használatimelegvíz-szolgáltatást több mint 17.500 felhasználó számára. Az ajánlatkérő a székhelyén lévő ingatlan (irodaház) tetőbeázásának megszüntetése érdekében tervez munkálatokat. Az ingatlan az ajánlatkérő adminisztratív területe, „székhelye”, ott található a közszolgáltató tevékenységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati iroda, a munkaügyi és a számlázási részleg, valamint az igazgatóság és a közszolgáltatási tevékenység műszaki infrastruktúrájának központja is. A székhely ingatlant érintő felújítási munkálatok esetében a klasszikus vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárt kell figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Közszolgáltató ajánlatkérő esetében, amennyiben nem minősül klasszikus ajánlatkérőnek, mindenképpen a közszolgáltatói értékhatárt kell alkalmazni. Gyakori a félreértés, hogy ha maga a beszerzés tárgya úgy tűnik, mintha nem csak és kizárólag közszolgáltatási célokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Közvilágítás-korszerűsítés minősítése

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...feladatokat kell meghatározni, és a feladatok alapján elvégezni a közbeszerzési tárgy meghatározását.Amennyiben a meglévő lámpatestek cseréje keretében kizárólag az „aktív” lámpaelem cseréjére kerül sor, és ez a lámpaelemcsere képezi a műszaki tartalom nagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Ha kétszakaszos az eljárás, az ajánlati résznél is vonhatunk még be új kapacitásnyújtót, vagy most, a részvételi szakaszban már az összes gazdasági szereplőt fel kell vennünk? A Kbt. 71. § (4) és (6) bekezdéseinek együttes alkalmazása álláspontunk szerint ezt lehetővé teszi.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyújtót bevonni, és egészen kivételes esetben, ha a kapacitást nyújtó szervezet kizáró ok hatálya alá kerül, akkor lehet csak cserélni. Valóban félreérthető, hogy a 71. § (4) bekezdése lehetővé teszi kapacitást biztosító szervezet cseréjét abban az esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Bírálóbizottság összetételének megváltozása

Kérdés: Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárásunk, ahol az egyik bírálóbizottsági tag jelezte, hogy le szeretne mondani a bizottsági tagságáról. Szeretnénk kérdezni, hogy bírálati szakaszban lecserélhetőek a bírálóbizottsági tagok?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...például sajátos szabályok vonatkoznak. A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet (10)–(11) bekezdései alapján a bírálóbizottság tagjai nem cserélhetőek le a tervpályázat meghirdetése után.A Kbt. azonban nem rendelkezik arról, hogy közbeszerzési eljárásban a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új split klímák telepítését és meglévő (elavult) split klímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő split kímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új split klímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Tehát a jogszabály az egyszerű „szerelés” kifejezést használja, amely azonos módon alkalmazható a klímák lecserélésére, felszerelésére is. Az árubeszerzés célja ingó dolog tulajdonjogának megszerzése, míg az építési beruházás célja,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

Szakember hiánypótlása

Kérdés: Az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz. Értékelési szempontként előírta a következőt: M/2.1. alkalmassági követelménynek megfelelő további szakember(ek) száma (fő) (max. 1 fő). Az alkalmasság és az értékelés körében bemutatott szakemberek között nem lehet átfedés. Amennyiben az ajánlattevő a „Nyilatkozat bemutatott szakemberekről” megnevezésű EKR-űrlapon ugyanazon szakembert tünteti fel, mint akit az értékelési részszempontra bemutatott, abban az esetben megváltoztathatja-e akár az értékelésre bemutatott szakember, akár az alkalmasságra bemutatott szakember személyét hiánypótlás keretében? Az említett értékelési részszempont vonatkozásában a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján meg kellene vizsgálni a fordított bírálat során már az első értékelési körben az alkalmasságnak való megfelelést? Mivel az alkalmasságra bemutatott további 1 főn felüli szakember, vagy elegendő, ha az ajánlatkérő megbizonyosodik róla, hogy az értékelésre bemutatott szakember különbözik az alkalmasságra bemutatni kívánt szakembertől?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...veendő tényezők változását, azaz nem érinti az értékelési sorrendet. A Kbt. 71. § (9) bekezdése szerinti második esetben foglalt cserelehetőség arra vonatkozik, ha ugyanaz a szakember igazolja az alkalmassági követelményt és az értékelési szempontot, és azért kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új splitklímák telepítését és meglévő (elavult) splitklímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő splitkímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új splitklímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hűtőberendezés-szerelés. Tehát a jogszabály az egyszerű „szerelés” kifejezést használja, amely azonos módon alkalmazhat a klímák lecserélésére, felszerelésére is. Az árubeszerzés célja, hogy ingó dolog tulajdonjogának megszerzése, míg az építési beruházás célja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 15.
1
2
3
…
25