Találati lista:
221. cikk / 231 Új kivitelező bevonása garanciális munkákra
Kérdés: Önkormányzat által hirdetett közbeszerzési eljárás nyertese elvégezte az építési-kivitelezési munkákat. A garanciális időszakban garanciális javítási igények merültek fel, amelyeket a kivitelező saját akaratából nem végez el. Ezek a munkák több különálló, de az eredeti közbeszerzés tárgyához kapcsolódó (egyenkénti, egymással nem összefüggő munkák), összességében 40-50 millió forint értékűek. Ezeket a munkákat, ha elvégeztetjük a közbeszerzés eredeti nyertese által biztosított bankgarancia terhére, akkor közbeszerzési eljárást kell-e lefolytatni ahhoz, hogy új kivitelező készíthesse el a garanciális feladatokat, avagy sem?
222. cikk / 231 Új alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe
Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a szerződés teljesítése a közbeszerzési eljárásba bevont alvállalkozóval nem teljesíthető?
223. cikk / 231 Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek jogalanyisága a közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye. Az intézményhez 13, részben önállóan gazdálkodó oktatási intézmény tartozik. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények önálló költségvetéssel rendelkeznek, kötelezettséget a költségvetési előirányzat erejéig önállóan vállalnak. Kérdésem, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek azonos tárgyú árubeszerzéseit (élelmiszerek) össze kell-e vonni, vagy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önálló alanya a Kbt.-nek?
224. cikk / 231 Közbeszerzés tárgyának meghatározása
Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
225. cikk / 231 Technikai tender továbbfejlesztése a közbeszerzésben
Kérdés: Hogyan alakul a közbeszerzési eljárás a szellemi alkotás jogának figyelembevételével egy meglévő technikai tender továbbfejlesztése esetén?
226. cikk / 231 Lakásbeszerzés önkormányzat részére
Kérdés: 80-120 darab lakás beszerzésében (cserelakás) hogyan kell eljárni beszerzői oldalon akkor, ha a beszerzés önkormányzat részére történik?
227. cikk / 231 Eljárás beszerzett áruk cseréje, észleges bővítése esetén
Kérdés: Milyen eljárást kell alkalmazni, ha közbeszerzési eljárás keretében már beszerzett áruk részleges bővítését, cseréjét igényli az ajánlatkérő?
228. cikk / 231 Tárgyalásos eljárás feltételei
Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
229. cikk / 231 Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása
Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
230. cikk / 231 Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben
Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
