238 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?

Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő a Kbt. 71. §-a szerinti ajánlati nyilatkozatában nem jelölt meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A munka megkezdését követően nyertes vállalkozó egyéb okokra hivatkozva a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. Amennyiben a bevonni kívánt alvállalkozó megfelel az ajánlati felhívásban kiírt alkalmassági feltételeknek, és nem tartozik a kiírt kizáró okok alá, az ajánlatkérő hogyan engedélyezheti a kivitelezésbe való bevonását? Az engedélyezés milyen kötelezettségeket von maga után?

Kérdés: A szakmai táblázatban a megnevezés elírása a kiírt megnevezéshez képest kizáró okként működik-e?

Kérdés: Közel 20 db irodahelyiség felújítását tervezzük elvégeztetni, egyszerű közbeszerzés keretében. Egy irodában a következő szakmunkák elvégzését tervezzük: – falak tapétázása, – tapéta festése, – ablakpárkány, radiátorok és fűtéscsövek mázolása, – parkettázás, – parketta csiszolása és lakkozása, – fénycsőarmatúrák cseréje. A leírtak szerint minek minősül a konkrét felújítás, építési beruházásnak, szolgáltatásnak, árubeszerzésnek, az előző három beszerzési tárgy kombinációjának?

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?

Kérdés: Építési beruházásoknál hogyan lehet megállapítani, hogy mely eszköz típusú dolgok érthetőek bele az építésbe?