238 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: A spirálozási technikával történt összefűzés megfelel-e a bontathatatlanság követelményének? Ha nem, melyek azok a módok, amelyeket a közbeszerzési gyakorlat a feltétel teljesüléseként elfogad?

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?

Kérdés: Az ajánlatkérő megszabhatja-e a formáját a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti, közjegyző előtt aláírandó nyilatkozatnak? Tehát kikötheti-e, hogy csak az általa kiadott mintának megfelelő formában fogadja el a nyilatkozatot?

Kérdés: Pótoltatható-e a bontáskor szétesett ajánlat formai hiányossága? (Az ajánlattevő azzal érvelt, hogy a hidegben eshetett szét a kötés, csomagoláskor még egyben volt.)

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?

Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?

Kérdés: Költségvetési intézmény – mint vagyonkezelő – szolgálati lakásaiban nyílászárókat cserélne, és 12 hónapon belül a tetőt is felújítaná. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben alkalmazni kell a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdését, valamint hogy ez építési beruházásnak minősül a törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja, 1. számú melléklete szerint (az értékhatár 90 millió forint)?

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?