145 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szervként több épület van a vagyonkezelésünkben, melyek tűzvédelmi rendszereinek (pl. tűzjelző berendezések, automatikus oltóberendezések, porral oltó készülékek, mechanikus tűzvédelmi rendszerek) és vagyonvédelmi rendszereinek (pl. kamerarendszer, beléptetőrendszer, behatolásjelző rendszer, tanúbeszólító rendszer) rendszeres karbantartását, felülvizsgálatát, eseti javításait el kell végeznünk. A tűzvédelmi és vagyonvédelmi rendszerek karbantartásának, felülvizsgálatának, eseti javításainak elvégzésére történő beszerzések értékét egybe kell számítani? Ezek ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásoknak minősülnek?

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződés megkötése során – a szerződés mellékleteként – bővebb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot alkalmazott, melyben többek között kérte a tényleges tulajdonosok megnevezését; azon állam megjelölését, melyben a gazdálkodó szervezet adóilletőséggel rendelkezik; külföldi társasági minősítésről szóló nyilatkozatot; azon jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet megjelölését, aki közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással bír; illetve ezen szervezetek tényleges tulajdonosai adatait. Jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy nem köteles az átláthatósági nyilatkozat tartalmának (kitöltés helyességének) vizsgálatára, neki csupán az a kötelessége, hogy a nyilatkozat meglétét és teljes körű kitöltését megkövetelje?

Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?

Kérdés: Tiltja-e bármilyen jogszabály, hogy egy költségvetési szerv intézményei ugyanazzal a partnerrel 24 hónapos határozott idejű szerződést kössenek ugyanarra a feladatra (kulacs és ballonos víz biztosítása)? Ebben az esetben az egybeszámítást milyen módon kell értelmezni és megvalósítani? A kulacs az egyszeri beszerzés. A ballonos víz biztosítására kötnénk 24 hónapos szerződést, ami értelemszerűen éven túli kötelezettségvállalással jár. A szerv intézményei jogosultak önállóan szerződés kötésére, a szerződéskötést az „anyaintézmény” engedélyezi számukra. A kötelezettségvállalás értéke a 2 éves időszakra intézményenként nem haladja meg a 2 millió forintot.

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?

Kérdés: Lefolytathat-e védelmi beszerzést nem állami tulajdonú közszolgáltató?

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?