Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...közelmúltban tett részben pontot az Európai Unió Bírósága. A C-263/19. számú ügyben úgy döntött, hogy "...nem ellentétes az európai direktívákkal az a nemzeti szabályozás, amely a felügyelő hatóság által hivatalból indított jogorvoslati eljárás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Ajánlattevő nyilatkozata az ajánlati részek sorrendisége vonatkozásában

Kérdés: Nyilatkozhat-e az ajánlattevő az ajánlattételt követően arról, hogy a későbbiekben milyen sorrendben vegye figyelembe az ajánlatkérő az ajánlatát az egyes részek vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...érdekeit szolgálni, valójában ez olyan módosításnak tekinthető, mely az értékelés során nem megengedett - sem a régi, sem az új direktívák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai

Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...okokat megpróbáljuk elhatárolni az ESPD-ben jelzett nemzeti kizáró okoktól - melyeket a hazai jogalkotó talált ki, egészített ki a direktívatartalomhoz képest -, az alábbi különbséget fedezhetjük fel.Nemzeti kizáró oknak tekinthető a Kbt. 62. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Kötelező, közbeszerzés nélküli szerződéskötés

Kérdés: Miért kell nekem kórházként a büntetés-végrehajtási intézettel szerződnöm? Mi a jogalap a vonatkozó kormányrendeleten kívül? Ha én közösségi rezsimben szerződöm közbeszerzés nélkül a büntetés-végrehajtási intézettel, az nem sérti a Kbt.-t?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérők számára fennálló közbeszerzési kötelezettségre. Ezt a Kbt. egyedül nemzeti rezsimben kezeli, melyet a hatályos EU-direktívák alapján meg is tehet, az alábbiak szerint.A Kbt. 120. §-a alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik - figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) -, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik.A közszolgáltatást sem az európai direktívák, sem a közbeszerzési törvény nem szabályozza. Annak értelmezéséhez, hogy mi minősül közszolgáltatásnak és mely esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések lebonyolítása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát amint építési engedélyhez, vagyegyidejűséghez, hasonlósághoz kötjük az egybeszámítást, elveszíti jelentőségéta direktíva logikája, mely együtt beszerzésre kerülő beszerzési tárgyakbangondolkodik. Ebben az esetben engedi meg a 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Fenntartott szerződés - Kbt. 253. §

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés a Kbt. 253. §-a szerint fenntartott?
Részlet a válaszából: […] ...támogatására hivatott, és csak abban a közbeszerzésikörben érvényesíthető, amelyre az Európai Unió közbeszerzési direktívái nemterjednek ki, tehát amelyek kizárólag a hazai szabályozás alapján tartoznakközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Jogszabályok alkalmazhatatlansága

Kérdés: Hogyan lehetséges, hogy egyébként jó szándékú jogalkotók ennyire következetlen, alkalmazhatatlan, egyéb jogszabályokba ütköző törvényt alkothattak következmények nélkül? A következményeket majd viselik a jogot alkalmazni próbáló közbeszerzési ügyintézők vagy tanácsadók (bírság, fegyelmi, elbocsátás stb.)? Meddig lehet ezt fokozni, nem kéne egyszer megállni és átgondolni, nem csak előremenekülni állandóan?
Részlet a válaszából: […] ...feltárásában, azonban a folyamat nem érvéget, hiszen az állandó törvénymódosítások további hibákat hoznak felszínre.Az EU Direktívák nyújtotta keret eleve rendkívül komoly adminisztrációskötelezettségeket keletkeztet, melyet tovább fokoz a hazai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Különleges jogorvoslati eljárás

Kérdés: A 143/2004. Korm. rendelet jogorvoslatra vonatkozó - véleményünk szerint meglehetősen hiányos - rendelkezései alapján hogyan kell a gyakorlatban eljárni? Mi az egyeztetés menete, az kötelező-e a jogorvoslat előtt, melyik bírósághoz lehet fordulni, mennyi a költsége, milyen határidővel stb.? És eközben megköthető-e a nyertes ajánlattevővel a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...meglehetősen szűkszavúan fogalmaz a jogorvoslattal kapcsolatban. Mivela kormányrendeletnek nem háttérjogszabálya a Kbt. - az ún. direktíva -, azirányelvek kivételi körébe tartozó eljárásrendek meghatározása teljes mértékbenkülönbözik a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2