Találati lista:
31. cikk / 39 Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.
Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
32. cikk / 39 Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben
Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
33. cikk / 39 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása műszaki feltételeknek meg nem felelésre hivatkozással
Kérdés: Az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, árubeszerzés tárgyában egyszerű közbeszerzési eljárást indított, illetve részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. Az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy a beszerzési tárgyak egyértelmű ajánlattevői beazonosítása végett a dokumentációban minimális műszaki paramétereket határoz meg. A felhívásra beérkezett ajánlatban szereplő két résztárgy a minimális műszaki feltételeknek nem felelt meg. Kérdésem a következő: Helyes-e az ajánlatkérő eljárása, amennyiben az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja hiánypótlás biztosítása vagy indokolás megkérése nélkül, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak, valamint a műszaki paraméterek nem megfelelő volta hiánypótlási körbe nem tartozó olyan körülmény, amelynek esetleges kiigazítása vagy módosítása az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi elemeit módosítja, s ezáltal maga az ajánlat kerül módosításra?
34. cikk / 39 Ellenszolgáltatás maximális mértékének meghatározása, eljárás annak túllépése esetén
Kérdés: Az ellenszolgáltatás maximális mértéke előírható-e a hirdetményben vagy a dokumentációban, és ha az ajánlat ezt meghaladja, kimondható-e az ajánlat érvénytelensége azzal az indoklással, hogy nem felel meg a kiírt feltételeknek?
35. cikk / 39 Elállás lehetősége dokumentáció hibájából eredő, törvénysértő szerződés esetén
Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?
36. cikk / 39 Irreálisan alacsony ár megadásának lehetséges célja
Kérdés: Milyen érdeke fűződhet az ajánlattevőnek az irreálisan alacsony árhoz? (Túl azon, hogy nyerhet vele, mert akkor annyiért is kell teljesítenie.)
37. cikk / 39 Ajánlatok azonossága
Kérdés: Bírálati szempont az ár, illetve legkedvezőbb ellenszolgáltatás. Az ajánlattevők ugyanazon ellenszolgáltatást határozták meg. A felhívásban erre az esetre nem szerepelt megoldás. Miként járhat el az ajánlatkérő törvényesen?
38. cikk / 39 Jogsértés ajánlatok bontásakor
Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint "Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejáratáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül". Nem ütközik-e jogszabályba az a bontási eljárás, amikor a beérkezett ajánlatok közül, formai hiba miatt, az ajánlattételi határidő lejáratakor egyet nem bontottak fel, majd 48 óra elteltével, az összes érintett értesítése mellett, mégiscsak felbontották?
39. cikk / 39 Értékelési rangsortól eltérő döntés jogszerűsége
Kérdés: A közbeszerzési pályázatok értékelési rangsorától eltérően dönthet-e a képviselő-testület?
