Találati lista:
1. cikk / 39 Eredménytelenné nyilvánítás DBR-ben
Kérdés: Az ajánlatkérő egészségügyi szolgáltató korábban DBR-t állított fel, melynek során előírta, hogy nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat. A DBR során megvalósított ajánlattételi szakaszban fenntartója utasítására a felhívásban előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazását, és az érintett részeket ezen indokra hivatkozással eredménytelenné nyilvánította. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény-ellenőrzése során hiánypótlás keretében azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ebben az esetben nincs lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a DBR felállításakor előírt, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjára vonatkozó rendelkezést az ajánlattételi szakaszban megváltoztassuk?
2. cikk / 39 Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség
Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
3. cikk / 39 Kötelező eredménytelenségi ok
Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
4. cikk / 39 GVH-bejelentési kötelezettség
Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
5. cikk / 39 Eredménytelenné nyilvánítás
Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
6. cikk / 39 Második helyezett választásának lehetősége
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
7. cikk / 39 Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel
Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
8. cikk / 39 Eredménytelen eljárás magas ár miatt
Kérdés: Mikor alkalmazható az az új szabály, ami 2023. 09. 01-én lép hatályba, és lehetővé teszi, hogy nagyon magas ár miatt is érvénytelenné nyilváníthatom az ajánlatot? Mi a helyzet, ha a másodiknak alacsonyabb az ára, és az a mérték már elfogadható számomra?
9. cikk / 39 Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés
Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
10. cikk / 39 Eljárás eredménytelenné nyilvánítása fedezethiány miatt
Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?
