Kétszeres hiánypótlás tilalma és az EVK

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunk eredményével szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be. A kérelem szerint a nyertes ajánlattevő által a hiánypótlás során benyújtott gyártói adatlap továbbra is hiányos, ezért a kérelmező szeretné a nyertes ajánlatot érvénytelenné nyilváníttatni. Az EVK miatti hiánypótlást – mivel jogorvoslatnak tekinthető – önállónak lehet tekinteni a kétszeres hiánypótlási tilalom szerint?
Részlet a válaszából: […] ...§-a szerinti hiánypótlás, felvilágosítás, számításihiba-javítás, a Kbt. 72. §-a szerinti indokolás, vagy a bírálat vagy az értékelés körében bármely más dokumentum vagy információ benyújtására felszólítható. Az ajánlatkérő az eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Közszolgáltató közbeszerzési értékhatára

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő tevékenysége a távfűtés és használati meleg víz szolgáltatása mellett kiterjed a fűtési rendszerek karbantartására, melegvíz-mérő szerelésére, cseréjére stb. Az ajánlatkérő ezen tevékenységeivel egy városban, de több különböző telephelyen biztosítja a fűtési és használatimelegvíz-szolgáltatást több mint 17.500 felhasználó számára. Az ajánlatkérő a székhelyén lévő ingatlan (irodaház) tetőbeázásának megszüntetése érdekében tervez munkálatokat. Az ingatlan az ajánlatkérő adminisztratív területe, „székhelye”, ott található a közszolgáltató tevékenységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati iroda, a munkaügyi és a számlázási részleg, valamint az igazgatóság és a közszolgáltatási tevékenység műszaki infrastruktúrájának központja is. A székhely ingatlant érintő felújítási munkálatok esetében a klasszikus vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő esetében, amennyiben nem minősül klasszikus ajánlatkérőnek, mindenképpen a közszolgáltatói értékhatárt kell alkalmazni. Gyakori a félreértés, hogy ha maga a beszerzés tárgya úgy tűnik, mintha nem csak és kizárólag közszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Eljárás előkészítése

Kérdés: Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Az áttervezendő közműveket viszont csak felsorolja bármilyen egyéb specifikáció nélkül (hírközlés, villamos vezetékek, vízellátás, csatornázás, szénhidrogén-vezetékek). Lehet-e ennyire nagyvonalúan meghatározni a tervezési feladatot, illetve áthárítani a felelősséget a tervezőre?
Részlet a válaszából: […] ...28. § (1) bekezdése szerint.„28. § (1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Közvilágítás-korszerűsítés minősítése

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.
Részlet a válaszából: […] ...bontás tilalmát.A Kbt. 8. §-a szerinti közbeszerzési tárgyak saját fogalommeghatározása mellett a Kbt. 16–19. §-ai becsült érték meghatározására, a Kbt. 22. §-ának vegyes beszerzésekre vonatkozó szabályait (főtárgy-teszt) és a Kbt. 1. sz. mellékletét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Az önkormányzat támogatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 46.990.000 Ft összegben egy műemlék épület felújításához szükséges tervezési feladatokra. A támogató okirat szerint a támogatás tárgya: Restaurátori kutatások, Építészeti tudományos dokumentáció és értékleltár, Fejlesztési koncepció, Épületdiagnosztika, Építészeti tervezés, Tartószerkezeti tervezés, Szakági tervek, Restaurátori tervek. Jól gondoljuk-e, hogy valamennyi fent megjelölt feladat egybeszámítandó, vagyis a tárgyi épülethez kapcsolódó tervezés (támogatási okirat szerinti) becsült értéke 46.990.000 Ft? A fent leírtakra tekintettel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz alkalmazható a kivételi szabály? Az egybeszámítási szabályokat milyen tekintetben kell alkalmaznunk a tárgyi beruházás (tervezés) kapcsán? Más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is egybe kell-e számolnunk a jelenlegivel, és ha igen, akkor milyen időintervallumban [csak a folyamatban lévőket, vagy az előző év(ek)re vonatkozókat], tekintettel arra, hogy a beszerzés forrása hazai állami költségvetési?
Részlet a válaszából: […] ...becsült érték kiszámítása és a részekre bontás tilalma az egyik legösszetettebb közbeszerzési jogkérdés, amely minden egyes beszerzési igény vonatkozásában egyedi mérlegelést igényel, és az egzakt válasz csak valamennyi érintett beszerzési igény céljának, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Keretszerződés meghosszabbítása

Kérdés: Közbeszerzésben keretszerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés kétéves határozott időtartamra jön létre. A szerződő partnerünk eddig pontosan és szerződésszerűen teljesített, azonban most, az utolsó teljesítéssel megcsúszott, és a határozott időtartam is lejárt. Azt kérte, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést 6 hónappal, a hosszabbítás alatt már képes lesz a szerződésszerű teljesítésre. A határozott időtartam már lejárt, így jogi szakértőnk szerint a szerződést már nem lehet módosítani. Van megoldás erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...adhat. Ez a teljesítés legkésőbbi időpontja, az ajánlattevő azonban korábban is teljesítheti szerződési kötelezettségét. A késedelem mértékét a tényleges teljesítésig eltelt időtartam határozza meg, és a késedelmi kötbér mértékét ennek alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Helyszíni bejárás kötelező jellege

Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?
Részlet a válaszából: […] ...felhívás nem tartalmaz helyszíni bejárásra vonatkozó információt, akkor a gazdasági szereplők a helyszíni bejárás hiányát is értékelhetik olyan körülményként, hogy nem érdeklődnek a közbeszerzési eljárás iránt, és/vagy nem tesznek ajánlatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Lehívási kötelezettség keretszerződésben

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?
Részlet a válaszából: […] ...A mennyiségi eltérés és az opció előírásának módjára a Kbt. nem tartalmaz rendelkezéseket, a gyakorlatban elterjedt a százalékos értékben és a nominális értékben (pl. darabszámban) kifejezett eltérés is, amely lehet a legkisebb mennyiség megadásával felfelé vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Ajánlati biztosíték visszafizetése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményeztünk. A közbeszerzési eljárásban előírtuk ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását. A felhívásban rendelkeztünk a Kbt. 81. § (5) bekezdéséről, azaz először értékelnénk az ajánlatokat, majd kizárólag a sorrend szerinti első helyezett ajánlattevő ajánlatát bírálnánk, a többi ajánlatot nem. A közbeszerzési eljárásban van olyan ajánlattevőnk, amelyik befizette az ajánlati biztosítékot. Ha kizárólag az első helyezett ajánlatát szeretnénk bírálni, mikor kell az ajánlati biztosítékot visszafizetni a többi ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati kötöttség beálltáig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani az eljárást megindító felhívásban meghatározott mértékben.A Kbt. 81. § (11) bekezdése alapján nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Számítási hiba vitatása

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. Az EKR-ben az ajánlatkérő levelet küldött, amelyben azt kéri, hogy számítási hiba miatt javítsuk a felolvasólapon szereplő ajánlati árunkat, az ajánlatkérő megadta a javított értéket is. Átnéztük az ajánlatunkat, de nem találjuk a számítási hibát. Mit tegyünk, hogy az ajánlatunk ne legyen érvénytelen, higgyük el a hibát és javítsuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a számítási hibát az ajánlatkérő állapítja meg, és az alapadatok figyelembevételével kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot, és felszólítja az ajánlattevőt a hiba kijavítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
307