Számlázás közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy közös ajánlattevő megnyerte egy kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásunkat. Az együttműködési megállapodás szerint a konzorciumvezető nyújtja be a számlát, és a konzorciumi tagok később számolnak el egymással. Az egyik konzorciumi tag alvállalkozót jelentett be a kivitelezés során. Ebben az esetben hogyan kell betartani az alvállalkozói kifizetési szabályokat? Az alvállalkozót bejelentő konzorciumi tag leszámlázza az általa bejelentett alvállalkozó díját?
Részlet a válaszából: […] ...egyúttal mindegyikük az általa kiállított számlában részletezi az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét. A számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérő a számla kézhezvételét követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Igazgatási szolgáltatási díj maximuma

Kérdés: Megtörténhet-e, hogy a jogorvoslati díj 17,5 millió forint feletti összeg lesz annak ellenére, hogy ennek mértékét a Kbt. rögzíti?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 150. § (4) bekezdése értelmében az alábbi értékhatárok értelmezendők úgy, mint maximumérték az igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában.„150. § (4) Az igazgatási szolgáltatási díj mértékea) az uniós értékhatárokat elérő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Ajánlati kötöttség fenntartásának szükségessége

Kérdés: Amennyiben már eltelt a 90 nap, és az ajánlati biztosíték visszajár, szükséges-e fenntartani az ajánlati kötöttséget, vagy az ettől a pillanattól már automatikus?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati kötöttség meghosszabbítását az ajánlatkérőnek kezdeményeznie kell, az nem hosszabbodhat meg automatikusan az értékelés időszaka alatt. Egyedül az összegezés közzétételét követően történik automatikusan meg, hogy az ajánlati kötöttség létrejön a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Ajánlati kötöttség fenntartására irányuló kezdeményezés elmaradása

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha már csak egy nap áll rendelkezésre az ajánlati kötöttség fenntartására, de az ajánlatkérő nem kérte fel az értékelés szakaszában erre az ajánlattevőket? Érdemes egyéb kommunikációban „csak úgy” fenntartani, vagy felhívni az ajánlatkérő figyelmét a határidőre, melyet neki kell betartani? Vagy esetleg ne csináljunk semmit, csak abban az esetben nem lesznek már ajánlatok, amelyeket értelmezésünk szerint el lehet bírálni?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elképzelhető, hogy az ajánlatkérő elfeledkezett a határidőről, ezért fair megoldás egyéb kommunikációban felhívni erre a figyelmét, ezzel semmilyen jogsértést nem követ el az ajánlattevő, hiszen nem egyéb formában próbálja elérni az ajánlatkérőt. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Szerződés fair díjazással vs. közbeszerzés

Kérdés: Amennyiben adott egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a városüzemeltetési feladatok ellátására, azonban az in-house viszony nem áll fenn, mert a gazdasági társaság bevételei több mint 20%-ban nem az önkormányzattól, hanem piaci szférából (hulladékgazdálkodás) származik, úgy az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében közbeszerzés nélkül megbízhatja-e a gazdasági társaságot a városüzemeltetés körében felmerülő egyes feladatok ellátásával?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés a közfeladat kiszervezését jelenti. A szerződésben meg kell határozni pontosan az ellátandó közfeladatokat és a kompenzáció mértékét és számítási módját. A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett, kompenzált tevékenységet és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Fedezet nyilvánossága

Kérdés: Az ajánlati felhívásban becsült értékeket adott meg az ajánlatkérő. Köteles-e az ajánlatérő közzétenni a fedezeti összegeket az EKR-ben, amely a saját leírása szerint nem egyezik meg a becsült értékekkel?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásakor ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Közbeszerzési szerződés tartalma

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
Részlet a válaszából: […] ...és részletes szabályát világosan, pontosan vagy egyértelműen kell megfogalmazni, elsősorban annak érdekében, hogy minden, észszerű mértékben tájékozott, általános gondossággal eljáró ajánlattevő felmérhesse annak pontos jelentését, és azt ugyanúgy megérthesse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Támogatás esetében alanyi hatály meghatározása

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű szolgáltatásmegrendelését közvetlenül – a Helyreállítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Kiegészítő tájékoztatás visszavonása

Kérdés: Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk szolgáltatásbeszerzésre. Az ajánlatok felbontása megtörtént, a bírálati szakaszban észleltük, hogy az eljárásban nyújtott kiegészítő tájékoztatások tartalma a szolgáltatásnyújtási elvárások tekintetében részben eltértek egymástól. Van-e lehetőségünk a hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonására, vagy figyelmen kívül hagyására?
Részlet a válaszából: […] A hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonása, megítélésünk szerint, közbeszerzési dokumentum módosításának minősülne jelen esetben, emiatt az erre vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket kell figyelembe venni.A közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogutód szerződéskötési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
Részlet a válaszából: […] Jogutódlás esetén a Kbt. 139. § vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A 139. § (3) bekezdése rendelkezik a kérdés szerinti esetről. A rendelkezés maga eléggé szűkszavú, mindösszesen azt tartalmazza, hogy „az ajánlatkérőként szerződő fél személyében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.
1
2
3
4
302