Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén

Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...becsültérték-számítási szabályok azonosításához elsőként a közbeszerzési tárgy kategóriát szükséges meghatározni.A Kbt. 8. § (3) bekezdés a) pontja alapján építési beruházásnak minősül a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Számlakifizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 135. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésében rögzített általános szabályoktól eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Pályázat elnyerésének feltétele a szerződésben

Kérdés: Amennyiben a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján a pályázati igény elnyerése feltételével kötött szerződés esetében a felek a feltételt úgy módosítják, hogy nem a pályázati igényről szóló döntés, hanem a pályázati igény jogosultsági befogadása a szerződés hatálybalépésének a feltétele, ezen körülmény tekintetében jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy ez a szerződés nem lényeges módosításának minősül a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ez kifejezetten jogszerűtlen módosítás, ugyanis teljes mértékben negligálja az 53. § (6) bekezdésének feltételét, ami fedezet nélkülivé teszi az eljárást. Ez a megoldás álláspontunk szerint kifejezetten lényeges módosítása a szerződésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Nyomdai szolgáltatás részekre bontása

Kérdés: Egy múzeum negyedévente jelentet meg tudományos folyóiratot, amely árusításából bevétele keletkezik, és évente 1 alkalommal, mint kötelező intézményi feladat, egyéb irodalom- és művészettörténeti, valamint néprajzi és természettudományi tanulmányokat tartalmazó évkönyvet állít össze, amelynek terjesztéséből bevétele nem keletkezik. Jogszerűen részekre bontható-e a nyomdai nyomtatási szolgáltatás beszerzése a két „termék” (folyóirat és évkönyv) vonatkozásában? Illetve a múzeum részéről felmerülő további papíralapú nyomdai szolgáltatás (pl. egyéb kiadványok, magazinok, belépőjegyek) értékét bele kell-e számolni a tárgyi szolgáltatás beszerzésének becsült értékébe?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felhasználási cél ebben az esetben másodlagos, mivel a nyomdai szolgáltatási tevékenység önmagában elegendő ahhoz, hogy az egybeszámítást megalapozza. A bevételtermelő jelleg semmilyen módon nincs hatással a részekre bontás tilalma szabály értelmezésekor. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Hiányzó hirdetménytartalom

Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
Részlet a válaszából: […] ...számos olyan európai ország van, ahol a hirdetmények kitöltésének gyakorlata nagymértékben eltér a magyar vagy éppen a román gyakorlattól. Például Ausztriában gyakori, hogy sem az értékelési szempontok, sem az alkalmasság nem kerül előírásra, hanem csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] ...vagy megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt, vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Informatikai beszerzések részekre bontása

Kérdés: Egy múzeumnak vannak a napi irodai feladatellátásához kapcsolódóan informatikai hardvereszköz-igényei és egyéb, a rendezett/szervezett kiállításaihoz kapcsolódóan felmerülő informatikai hardvereszköz-igényei is. Jogszerűen részekre bontható-e a saját irodai felhasználásra szánt informatikai hardvereszközök és a kiállításokra szánt informatikai hardvereszközök beszerzése? A különböző témájú kiállításokhoz szükséges informatikai hardvereszközök beszerzésének becsült értékét egybe kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kiállításokra szánt informatikai hardvereszközöket azonos szállító is képes szállítani, mint a saját irodai felhasználásra szánt eszközöket, azok installálása, üzembe helyezése nem igényel sajátos felkészültséget, melyet a gyártó igényel, vagy esetleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Alvállalkozóval kapcsolatos adatok közzététele

Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?
Részlet a válaszából: […] ...bevonás a szerződés teljesítésével függ össze, azaz a valós feladatvégzéssel. A 43. § (2) bekezdése azonban a várható mértékekről szól, márpedig a bejelentés az ajánlatban megtörtént, melynek a szerződés megkötésétől van jelentősége abból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Pénzügyi alkalmassági követelmény

Kérdés: Túlzónak minősülhet-e az olyan, az ajánlatkérő által különösen magas összegben meghatározott P.1. pénzügyi alkalmassági követelmény, amelynek a kkv-szektor nem tud megfelelni? A közbeszerzésekben a kkv-k részvételének segítése lenne a cél, ha azonban a P.1. alkalmassági követelmény megfogalmazásával az ajánlatkérő alkalmas ajánlattevőket zár ki a részvételből, az jogsértő lehet-e akkor, ha a 75%-os szabályt egyébként betartja?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezést nyújthassanak be.Ha a szerződés teljesítésére való képesség valós vizsgálatához szükséges alkalmassági követelmények mértéke (összege) egyes, a tevékenységet végző gazdasági szereplők számára – saját tevékenységük jellemzőire tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Gyártó- és termékmeghatározás

Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?
Részlet a válaszából: […] ...pontos meghatározása érdekében egy nyílt vagy pl. tárgyalásos eljárásban, akkor mindenképpen szerepelnie kell a „vagy azzal egyenértékű” kitételnek az eljárási dokumentumokban, hiszen a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján eleve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
1
2
3
296