Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést illetően a Kbt. 45. §-a tartalmazza a szabályokat, amelyekben jogszabályi korlátokat is felállít az iratbetekintés tartalmával összefüggésben. A gyakorlatban elterjedt az a nézet, hogy az iratbetekintés fő funkciója az ajánlatkérő eljárási cselekményei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Az ajánlatkérő döntésének megsemmisítése

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság a 67/2024. számú döntésében arra jutott, hogy az aránytalanul alacsony ár miatti indokolás nem teljes körű. Ebben az esetben milyen kimenetei lehetnek ennek az ügynek? Csak új döntés várható?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy az első kérelmi elemben foglaltak szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert közbenső döntésében nem megfelelő részletezettséggel, csak általánosságban tárta fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Változás bejelentése az értékelés szakaszában az ajánlatkérőnek

Kérdés: Amennyiben az eljárás során változás áll be, és az ajánlattevő esetleg alkalmatlanná válik, vagy az értékelési szempontnak megfelelő szakember nem áll rendelkezésre, mindezt milyen módon lehet jelezni az ajánlatkérő felé? Bármikor, az eljárás során, vagy csakis hiánypótlás során önkéntes hiánypótlással? Milyen következménye lehet a bejelentésnek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a változtatásra van lehetőség - értve ez­alatt a hiánypótlást -, és van hiánypótlási lehetőség, annak keretében rendes hiánypótláshoz kapcsolódóan önkéntes hiánypótlásként kell benyújtani a cserét a szakember vonatkozásában. Ha azonban olyan eset áll fenn,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

EVK elkésettsége

Kérdés: Eljárásunkban az egyik érvénytelenné nyilvánított ajánlattevő EVK-t nyújtott be, de elutasítottuk, mert a kérelem nem tartalmazta az ajánlattevő javaslatát. A következő napon megküldte a hiányzó javaslatot, de ekkor már a három munkanapos határidő letelt. Kötelesek vagyunk ebben az esetben megválaszolni az EVK-t?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt eset vonatkozásában két kérdést kell tárgyalni: van-e lehetőség a hiányos előzetes vitarendezési kérelem kiegészítésére, illetve a 3 munkanapos határidőt hogyan kell figyelembe venni.A Kbt. szigorúan szabályozza az előzetes vitarendezési kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Öntisztázás a szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
Részlet a válaszából: […] Szerződés teljesítési szakaszában valamely kizáró ok beállásának jogkövetkezményeit illetően az eseteket meg kell különböztetünk aszerint, hogy a kizáró ok bekövetkezése egy ajánlattevővel szemben mely időszakra esik.Amennyiben a közbeszerzési eljárás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Második helyezett választásának lehetősége

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] A hatékony és felelős gazdálkodás elvébe ütköző ajánlat jogkövetkezménye a Kbt.-ben a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eredménytelenségi okok között szerepel.A Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eredménytelenségi okot az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás szabályai szerint a nyertesre vonatkozó döntés az eljárás lezárását jelenti, az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés megküldésével tájékoztatja az ajánlattevőket (minden ajánlattevőt egyidejűleg) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 3. § 37. pontja és a Kbt. 79. § (6) bekezdés a) pontja együttes értelmezése alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány képzettségének és szakmai tapasztalatának értékelési szempontként való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Árindokolás ellentmondásai

Kérdés: Mit tehetünk ajánlatkérőként, ha az aránytalanul alacsony ár indokolásából arra lehet következtetni, hogy az ajánlattevő nem egyedül teljesíti a szerződést, de az ajánlatban nemleges nyilatkozatot tett az alvállalkozó bevonására? Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony árhoz kapcsolódó indokoláskérés célja az arról való meggyőződés, hogy a szerződés az adott ajánlati áron vagy költséggel teljesíthető, azaz az árindokolás-kérés elsősorban számszaki bizonyítást és számszaki vizsgálatot jelent. Az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem jelölte meg kérdésében, de véleményünk szerint a D. 201/2023. számú határozatra utalhat, figyelemmel arra, hogy ennél a közelmúltban hozott határozatnál kifejezetten felmerült a kizárás lehetősége az ajánlattevők között, akik mindannyian...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
1
2
3
10