114 talált cikk az érvénytelenné nyilvánítás kifejezésre

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?

Kérdés: Mit tehetünk ajánlatkérőként, ha az aránytalanul alacsony ár indokolásából arra lehet következtetni, hogy az ajánlattevő nem egyedül teljesíti a szerződést, de az ajánlatban nemleges nyilatkozatot tett az alvállalkozó bevonására? Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot?

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?

Kérdés: Szeretnénk egy közbeszerzési eljárás eredményét megtámadni, mert véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő műszaki ajánlata nem felel meg a kiírásnak. A mi ajánlatunkat az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította arra való hivatkozással, hogy nem felel meg a műszaki követelményeknek. Indíthatunk jogorvoslati eljárást a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenítése érdekében?

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?

Kérdés: Meghatároztam egy értéket, amelynél kisebb nem szerepelhet a felolvasólapon. Ennek ellenére egy ajánlattevő beírt egy értéket, melynek ugyan nincs értelme – negatív érték –, de nem tudom, hogyan illesszem be az értékelésbe. Hogyan kezeljem ezt?

Kérdés: Mi a gyakorlat abban az esetben, ha többfordulós tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő a harmadik közbenső árnál nem a másodikkal egyezőt vagy kedvezőbbet ajánl meg, hanem emeli az ajánlati kötöttséggel nem terhelt árát?

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?