408 talált cikk az érvénytelenség kifejezésre

Kérdés: Változik-e a jogorvoslat rendje április 1-jétől?

Kérdés: Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?

Kérdés: Egy adott tenderen az ajánlatkérő nyertesnek hirdetett ki egy ajánlattevőt. Az eredményt a második legjobb ajánlatot tevő megtámadta, az eljárás jelenleg is folyik. A szerződést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megkötötte, az ajánlattevő azt egy éve a fentiek ellenére teljesíti. Ajánlatkérő honlapján a szerződés nem szerepel. Jogszerű-e ez így, illetve mi értelme van ebben az esetben a bírósági eljárásnak? Mit lehet ilyen esetben egyáltalán kérni a bíróságtól (döntőbizottságtól)?

Kérdés: Ajánlatunkat az ajánlattevő érvénytelenné nyilvánította arra hivatkozással, hogy az egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak (meghatározott súlyú papír helyett a mi ajánlatunk attól kisebb súlyú papírt tartalmazott). Azonban ajánlati árunk nekünk volt a legjobb, ami az elbírálás szempontját képezte, tehát mi nyertük volna a tendert. Megfellebbezzük a döntést?

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló összegzésben a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában csak azt rögzíti, hogy nem fogadta el az ajánlattevő e körben adott indokolását, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért nem?

Kérdés: Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?

Kérdés: Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)

Kérdés: A kiírás értelmében az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett az alábbiak vonatkozásában: – ajánlati ár, – CD-re írás költsége, – szállítási határidő és – kötbér. Ajánlatkérőként a kötbér vonatkozásában nem nyilatkoztunk, de becsatoltunk egy olyan tartalmú nyilatkozatot, amely szerint a dokumentációban foglaltakat elfogadjuk. A dokumentációban szerepelt a kötbér minimummértéke. Mi úgy értelmeztük, hogy az előzőek szerinti nyilatkozattal a kötbér – dokumentációban szereplő – minimális mértékét elfogadtuk, azonban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánította. Jogszerűen járt el?

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?