Kizárás és érvénytelenné nyilvánítás kapcsolata

Kérdés: Amennyiben egy eljárásban az értékelési szakaszban kiderül, hogy egy ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá esik, mi a követendő eljárás? A Kbt. 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevőt kizárták. Eszerint a kizárásnak meg kell előznie az érvénytelenné nyilvánítást (időben), vagy az történhet egy időben – például az írásbeli összegzésben?
Részlet a válaszából: […] ...bírálóbizottság megvizsgálja azajánlatok érvényességét. E vizsgálat során a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdésébenfelsorolt érvénytelenségi eseteket ajánlatonként meg kell vizsgálni. A 88. §(1) bekezdés d) pontja rendelkezik arról, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ezen időpontig egyalkalommal jogosult a 93. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezéstmódosítani, és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatástvisszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Lehetetlen, aránytalan vállalás következménye a közbeszerzésben

Kérdés: Problémánk a lehetetlen, aránytalan vállaláshoz kapcsolódik, miszerint az ajánlatkérő meghatározhatja-e az ajánlati felhívásban, hogy összességében legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazása esetén, ha a bírálati szempontokra megadott minimum- és maximumértéken túl ajánl az ajánlattevő, akkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 87. §-ában szabályozott esetet érinti. Atörvényi rendelkezés szerint, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontokszerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagyalacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Ellenszolgáltatás maximális mértékének meghatározása, eljárás annak túllépése esetén

Kérdés: Az ellenszolgáltatás maximális mértéke előírható-e a hirdetményben vagy a dokumentációban, és ha az ajánlat ezt meghaladja, kimondható-e az ajánlat érvénytelensége azzal az indoklással, hogy nem felel meg a kiírt feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel az új hirdetményminták – 2/2006. IM rendeletszerinti – tartalmára, az ellenszolgáltatás maximális mértéke előírható, sőt,ez segítségül szolgálhat ahhoz, hogy az ajánlattevőket az ajánlatkérőorientálja, meddig mehetnek el az ellenszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...elírással, s melynek módosítása az ajánlat módosításáteredményezné –, úgy az érkező válasz alapján megállapítható az ajánlatérvénytelensége. Mindezekre figyelemmel javasoljuk tehát, hogy nem egyértelműszámítási hiba, ellentmondás esetében a törvény 85...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Érvénytelenség hatósági késedelem miatt

Kérdés: Kizáró okok fenn nem állását igazoló hatósági igazolást kiadó hatóságot kötelezi-e valami az igazolás kiadásának határidejére? Például az OMMF a honlapján 8 naptári napban határozza meg az igazolás kiadásának határidejét. Ehhez képest az igazolás 21 napra érkezik meg, aminek következménye az ajánlat érvénytelensége. Hiánypótlásra nincs mód. Van-e jogorvoslatra, esetleg kártérítésre lehetőség ilyen esetben? A konkrét eset: kilenc ajánlat érkezett, öt a fentiek miatt érvénytelen (ebből kettő ajánlat jobb, mint a győztes). Mind az öt esetben az OMMF igazolása hiányzik. Mi a teendő? A hatóság felelősségre vonható-e?
Részlet a válaszából: […] Az OMMF már nem ad ki igazolást, a bírság fenn nem állásáróla www.ommf.gov.hu honlapon tájékozódhat az ajánlatkérő. Sajnálatos módon akérdés a korábbi káros gyakorlatra vonatkozott, amelyet meglehetősenellentmondásosan, ugyanakkor feloldott a jogalkotó. Az ezzel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Eljárás törvénybe ütköző eredmény kihirdetése esetén

Kérdés: Az eredményhirdetés után vettük észre, hogy a kihirdetett eredmény a Kbt.-be ütközik. Az eredményhirdetésen valamennyi ajánlattevő megjelent, az írásbeli összegzést részükre átadtuk. Hogyan korrigálható a kérdés szerinti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...a következő eljárást választhatja: egyalkalommal módosíthatja az írásbeli összegzést, és emellett – ha szükséges -visszavonhatja az érvénytelenségről szóló tájékoztatót. Mindezekre azonban csakaz eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig, vagy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Nem megfelelően benyújtott ajánlati biztosíték meghatározása

Kérdés: Ajánlati biztosíték esetében az előírtaknak nem megfelelően benyújtott biztosíték pontosan mit jelent? Kizárhat-e az ajánlatkérő, ha a biztosíték dátumai, összege lehívhatósága megfelel, csupán a kiadott garanciaformától pár vesszővel, alaki dolgokkal tér el?
Részlet a válaszából: […] ...– amely szabályokat válaszunk végén összefoglaljuk. Ezzelösszefüggésben a Kbt. 88. §-a rendelkezik a biztosítékkal összefüggőérvénytelenségi okról. A törvény 59. §-a szerint a biztosítékot ajánlattevőháromféle módon teljesítheti:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Mintapéldány bekérése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés, hogy milyen döntést kell hoznia:– mintapéldányra hivatkozással az ajánlattevőalkalmatlanságát, azaz az ajánlat érvénytelenségét kell megállapítania a Kbt.88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján; vagy– arra hivatkozással, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Ajánlat "egyéb módon meg nem felelése" a gyakorlatban

Kérdés: Tudnának ismertetni a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okkal kapcsolatos néhány gyakorlati tapasztalatot?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerintiérvénytelenség azt jelenti, hogy az ajánlat "egyéb módon nem felel meg azajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek". Az f) pont szerint érvénytelenséget csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
1
33
34
35
38