Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...az már nem felel meg az idézett jogszabályi előírásnak. Ez tehát akérdés egyik része. A kérdés másik része a benyújtott ajánlat érvénytelenségéreutal abból az okból, ha az ajánlattevő alvállalkozókat von be olyanmunkanemekre, amelyekre önálló ajánlat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet a válaszából: […] Igen, a meglátás helyes, valóban nincs lehetőség azeredetileg megnevezett ajánlattevő cseréjére. Az ajánlattevőre vonatkozóan azajánlatkérő nem kérhet egyebet, mint hiánypótlást. Ez azonban nemeredményezheti az ajánlat módosítását, ahogyan azt a közbeszerzési törvény 83...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek tisztában kell lennie a közbeszerzésiértékhatárokkal, és ebben a formában ajánlata valóban érvénytelen, ha nem azadott eljárásrend keretein belül teszi meg azt. Ebben a helyzetben azajánlatkérőnek nincs más lehetősége, hiszen szerződést nem köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Ajánlatkérő mozgástere keretszám alatti jelentkezők esetén meghívásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos eljárásra vonatkozik a kérdésünk. Érvénytelen-e az eljárás abban az esetben, ha az alkalmasnak minősített pályázók száma a keretszám alatt marad?
Részlet a válaszából: […] ...felhívni ajánlattételre.Az ajánlattételre felhívott jelentkezők azonban nem tehetnek közösen ajánlatot.Az elmondottak alapján tehát érvénytelenségről nembeszélhetünk, a törvény azt a – gyakorlat szempontjából praktikus – megoldástköveti, hogy a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Kizáró ok "alkalmazhatósága"

Kérdés: Az ajánlatkérő egy előző eljárásban hamis adatszolgáltatás miatt kizárta az eljárásból az ajánlattevőt. Az ajánlattevő által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a KDB elutasította a kérelmet, és megállapította a hamis adatszolgáltatás tényét. A KDB e határozata elleni keresetindításra nyitva álló 15 napos határidő még nem járt le, amikor egy másik eljárásban a kizárt cég ismét ajánlatot tett. Ezen új eljárásban érvénytelenné lehet-e nyilvánítani ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, vagy csak akkor, ha nem él keresettel a KDB határozata ellen? (Vagy ha keresettel él, a jogerős bírói ítélet után alkalmazható a fenti érvénytelenségi ok?)
Részlet a válaszából: […] ...jogerőssé válik,attól kezdődően a Kbt. 88. § (3) bekezdésének a) pontjára hivatkozással kell azajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét megállapítani.Folyamatban levő közbeszerzési eljárásban a nem jogerősKDB-határozat alapján nem lehet kizárni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Érvénytelenség forgalmi és referenciaadatok alapján

Kérdés: Az alkalmasság kérdésköréhez szorosan kapcsolódnak a műszaki és szakmai alkalmassági körhöz tartozóan a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontjának, valamint (3) bekezdés a) pontjának rendelkezései, amelyek a referenciaigazolás tekintetében tartalmaznak előírást. E szabályoknál nincs olyan szűkítés, mint a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjánál. Ezért kérdeznénk meg, hogy ha szintén a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésével összhangban három évre visszamenőleg írnak elő referenciaigazolást, akkor érvénytelennek tekinthető-e annak az ajánlattevőnek az ajánlata, aki nem tud ennek megfelelni, és az olyan ajánlattevőnek is, aki azért nem tud megfelelni, mert például tavaly alakult, és így három évre visszamenőleg nem tud referenciaigazolást benyújtani? Ha érvénytelennek tekinthető az ajánlat, akkor nincs összhang a forgalmi adatok – Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja – körénél előírt szabályozás és a Kbt. 67. §-a szerinti szabályok között. Ha nem tekinthető érvénytelennek, akkor miért nem? Előállhat olyan eset, hogy a forgalmi adatok kérésére vonatkozó szabály alapján nem érvénytelen az ajánlata annak az ajánlattevőnek, aki például csak tavaly alakult, de a referenciakörben viszont érvénytelen, a fenti tényállást alapul véve?
Részlet a válaszából: […] Igen, helyes a megállapítás, tekintettel arra, hogy aműszaki-szakmai alkalmasság esetében nem merül fel ez a kérdés, tehát valóbanfennállhat ez az eset, amikor az ajánlattevő nem képes megfelelni aműszaki-szakmai követelményeknek a kérdésben említett okból, ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Érvénytelenség megállapíthatósága pénzügyi-gazdasági alkalmatlanság miatt

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseket aKbt. 88. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai tartalmazzák. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlatifelhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Ajánlat érvénytelensége aláírt szerződéstervezet hiányában

Kérdés: Hol találom a Kbt.-ben azt a kitételt, hogy az ajánlat aláírt szerződéstervezet nélkül érvénytelen, mivel a törvény 70. §-ában nem találtam?
Részlet a válaszából: […] Ezt az ajánlatkérőnek kell előírnia, vagy nyilatkoztatni azajánlattevőt arra, hogy elfogadja a felhívásban és dokumentációban foglaltfeltételeket. Nem kötelező a szerződés aláírattatása, ezt az ajánlatkérő döntiel, hogy milyen esetben fogadja el az ajánlatot. Tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Felhívásban nem szereplő dokumentumok csatolásának megítélése az ajánlat érvényessége szempontjából

Kérdés: Megalapozza-e a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okot, ha az ajánlattevő olyan dokumentumokat is becsatol az ajánlat keretében, amelyet az ajánlatkérő egyáltalán nem kért, avagy az ajánlattevő azokat figyelmen kívül hagyhatja-e (mintha be sem csatolták volna)?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3)bekezdése].A fenti rendelkezésekből – véleményünk szerint – azkövetkezik, hogy amennyiben az ajánlat nem ütközik az érvénytelenségi okokegyikébe sem, továbbá mindenben megfelel az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Egyszerű nyilatkozat elfogadhatósága

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) és g) pontjára vonatkozóan elfogadható-e az ajánlattevő egyszerű nyilatkozata?
Részlet a válaszából: […] ...a nevét (nevüket). Ebben az összefüggésben tehát azún. egyszerű nyilatkozat nem értelmezhető. (Megjegyezzük, hogy az nem eredményez érvénytelenséget, haaz ajánlattevő ún. magasabb rendű okiratot csatol, tehát egyszerű nyilatkozathelyett eredeti, avagy közjegyző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.
1
34
35
36
38