Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a tagokközül egy taggal szemben fennálló kizáró ok, illetve alkalmatlansági feltételis az ajánlat kizárását, illetve érvénytelenségét eredményezi.Ún. közbeszerzési környezetben az ajánlattevőknek általábantöbb információt kell nyújtaniuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat változtatása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban megtehetem-e, hogy az első árközlést követően a második árajánlatom annak a fele, és az utolsó árajánlatom annál – mármint a másodiknál – magasabb? Ha nem, kérem válaszukat arra nézve, hogy milyen rendelkezés (rendelkezések) tiltják ezt meg az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...képest magasabb árat adjonmeg a későbbi fordulóban. Amennyiben az ajánlatkérő így rendelkezett, akkor afenti ajánlattétel az ajánlat érvénytelenségét fogja eredményezni. Ezzel összefüggésben azonban felhívjuk a figyelmet arra aspeciális esetre is, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Érvénytelenné nyilvánítás hiánypótlási eljárás nélkül

Kérdés: Az ajánlatkérő megengedte a hiánypótlást az eljárásában. Az ajánlatok értékelése során észlelte, hogy a műszaki ajánlatunk hiányos (nem tartalmazott egy fontos kapcsolási rajzot), de nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, hanem érvénytelennek nyilvánította ajánlatunkat. Jogszerű volt-e a döntése?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések szerint – Kbt. 83.§-ának (2) bekezdése – ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította ahiánypótlás lehetőségét, és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, azösszes ajánlattevő számára azonos feltételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési eljárás érvénytelenítése

Kérdés: Érvényteleníteni kell-e az eljárást, ha a beérkezett ajánlatok között vannak olyanok is, amelyek átlépik a nemzeti értékhatárt – és ezek közül való az, amelyik megnyeri a pályázatot –, illetve ha mindegyik pályázat átlépi azt?
Részlet a válaszából: […] ...adottközbeszerzési tárgyra irányadó nemzeti értékhatár jelenti. Azt az ajánlatot,amely a nemzeti értékhatárt eléri vagy meghaladja, az érvénytelenségirendelkezések közül, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelennekkell minősíteni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
Kapcsolódó címke:

Nem megfelelő csomagolás mint kizáró ok

Kérdés: Az ajánlat nem megfelelő csomagolása – például hibás felirat – lehet-e kizáró ok? Ha igen, hol szabályozza ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához a Kbt.-nek az ajánlatérvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseit kell áttekinteni.Az érvénytelenségi eseteket a Kbt. 88. §-a sorolja fel. A88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelen az az ajánlat, amely egyébmódon nem felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a közbeszerzési törvény 88. §-ában meghatározott,ún. egyéb érvénytelenségi okra vonatkozik. A törvény felsorolja, hogy melyesetekben érvénytelen az ajánlat, az alábbiak szerint.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

További referencia benyújthatósága

Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, melyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlatkérő az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kér benyújtani. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, szerintük a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia az alkalmasság igazolása érdekében, vagy ez az ajánlat módosításának minősül?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatok érvényességénekvizsgálata körében ítéli meg az ajánlatkérő az ajánlattevő alkalmasságát[önálló és nevesített érvénytelenségi ok az ajánlattevő vagy alvállalkozójaalkalmatlansága a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címke:

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...olyan árut vagy szolgáltatást kíván beszerezni, amelyegyértelműen leírható, vagy amellyel kapcsolatosan az ajánlatkérő csakérvénytelenségi elemeket kíván vizsgálni, és nincsenek az értékelés körébebevonni kívánt elvárásai. A Kbt. 57. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címke:

Többletteljesítés megítélése

Kérdés: A kiírásnál szigorúbb alakisággal történő teljesítés elfogadható-e, vagy az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a felhívásnál az ajánlatkérő többet teljesített,de formai kötelezettségeit nem szegte meg, úgy attól az ajánlat nemérvénytelen. Ha például az üres oldalakat is számozta, és ezzel egyben nem üresoldallá tette, annak ellenére, hogy csak a nem üres oldalakat kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés megtiltása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor a Döntőbizottság – jogorvoslat esetén – megtiltja a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] ...módon ítéli meg, ennekkövetkeztében érvénytelen ajánlatot értékel, vagy hirdet nyertesnek, vagyegyébként érvényes ajánlatot érvénytelenségre hivatkozással nem értékel. Ez amagatartás szintén torzítja a versenyt, jogszerűtlenül eredményezi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címke:
1
35
36
37
41