2308 talált cikk a feltétel kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk felállítani, de feltételes közbeszerzéssel. Dinamikus beszerzési rendszer esetén lehet feltételes közbeszerzési eljárást indítani? Amennyiben igen, úgy melyik szakasz lesz feltételes? Mindegyik ajánlattételi szakasz, vagy csak a részvételi szakasz?

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó kft., amelynek a cégkivonatában a II. Cégformától függő adatok között az 1. A tag(ok) adatai felsorolásánál 3 személy szerepel. A 3 tag közül az egyik személynél az olvasható, hogy „A tag közös tulajdonban álló törzsbetét képviselője”. A cégkivonat II/3. Közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok adatai c. rovatban feltüntetésre került az a 2 személy, akik a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai. Az ajánlattevő a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében benyújtott nyilatkozata alapján a kft. egyik tulajdonosa 50%-os mértékű érdekeltséggel rendelkezik a kft.-ben, a másik tag pedig 25%-os mértékű érdekeltséggel. A fennmaradó 25%-os üzletrész a közös tulajdonú üzletrész. Kell-e szerepeltetni a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-nyilatkozatban ezt a 25%-os mértékű közös tulajdonú üzletrészt? Ha igen, akkor helyesen tölti-e ki az ajánlattevő a hivatkozott EKR-es nyilatkozatmintát, ha a közös tulajdonú üzletrész képviselőjét nevezi meg tényleges tulajdonosként – figyelemmel a Ptk. 3:165. § (1) bekezdésére is –, és a rá vonatkozó adatokat adja meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-űrlapon?

Kérdés: Ajánlattevőként elnyertünk egy szolgáltatásra irányuló szerződést. Szeretnénk különválni a cégtársammal, ezt szóban előre jeleztük az ajánlatkérő kapcsolattartójának, aki azt válaszolta, hogy a tárgyi szerződésben nem lehetséges jogutódlás. Önök szerint az ajánlatkérő jogszerűen tilthatja meg a jogutódlási szabályok alkalmazását?

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást készítünk elő árubeszerzés tárgyában. Ennek során találkoztunk olyan megközelítéssel, hogy a közbeszerzési műszaki leírás elkészítése során oly módon kell az ajánlatkérőnek eljárnia, hogy a lehető legszélesebb versenyt tegye lehetővé a potenciális piaci szereplők számára. A mi álláspontunk szerint a közbeszerzési műszaki leírás az ajánlatkérő beszerzési igényének műszaki meghatározására hivatott, amelynek során természetesen a közbeszerzési alapelvekre (esélyegyenlőség, egyenlő elbírálás) is tekintettel kell lenni, de semmiképpen nem csak az a cél, hogy versenyt generáljunk, mert az nem az ajánlatkérő feladata. Mi az Önök véleménye?

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben a tárgyalásos eljárás szabályai szerint jár el, de nem korlátozza, hogy milyen tárgyban lehet tárgyalni. Ennek ellenére a tárgyalás során elutasítja a szerződés tartalmának módosítására vonatkozó javaslatokat. Jogszerűen teszi ezt?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?

Kérdés: Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásban 30 termékre kértünk ajánlatot. Az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzítettük, hogy a terméktáblázatban megjelölt típusú termékek mellett elfogadunk azokkal egyenértékű más terméket is. Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem az általunk megjelölt, hanem azzal egyenértékű más típusú terméket ajánl meg, a táblázatban fel kell tüntetni az ajánlat tárgyát képező termék pontos típusát, azonosító adatait, melyből ellenőrizhető az előírás szerinti termékkel való egyenértékűség. Előírtuk továbbá, hogy a termékek műszaki adatlapját az ajánlathoz csatolni kell olyan adattartalommal, melyből az ajánlatkérő le tudja ellenőrizni, hogy az adott eszköz megfelel-e a műszaki leírásban foglaltaknak. Mit tehet az ajánlatkérő, ha a műszaki adatlapon közölt adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a megajánlott termékek egyenértékűsége? Hiánypótlásnak és felvilágosításkérésnek van helye ezzel kapcsolatban? Vagy esetleg kiadhatunk egy általunk összeállított műszaki táblázatot a műszaki paraméterek megjelölése mellett, hogy azt töltsék ki az ajánlattevők?

Kérdés: Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsük az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Lehetséges szerződésmódosítással csökkenteni a biztosíték mértékét és megváltoztatni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját?

Kérdés: Útfelújítást szeretnénk megvalósítani támogatásból. Önkormányzatunk emellett a település másik részén saját forrásból is újítana fel utakat, de ezek csak kisebb értékű felújítások lennének. Ezek az útfelújítások megvalósíthatóak külön-külön a forráskülönbözőség miatt?