Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis anélkül ítélte oda, hogy teljesültek volna a hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei. Egyrészt a DGF nem bizonyította, hogy az alapügyben szóban forgó közbeszerzési szerződést műszaki okokból csak az IBM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőt és a nyertes ajánlattevőt szerződéskötési kötelezettség terheli, amely kötelezettség alól csak szigorú feltételek esetén lehet mentesülni [Kbt. 131. § (9) bekezdés]. A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Nemzeti eljárás eredménytelensége

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított nemzeti eljárásrendben árubeszerzés tárgyában. A felhívásában előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Az ajánlattételi határidőben két ajánlat került benyújtásra, amelyből az egyiket az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Az egy érvényes ajánlatra tekintettel eredményes lehet az eljárás, vagy eredménytelennek kell az eljárást minősíteni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a rendelkezés nem két érvényes ajánlat, hanem két ajánlat benyújtását fogalmazza meg feltételként. Feltétel továbbá, hogy mindkét ajánlatot az ajánlattételi határidőben nyújtsák be, mert az elkésett ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Feltételes szerződés hatályba léptetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben van a szerződésben arra vonatkozó rendelkezés, hogy hatályba léptetheti az ajánlatkérő, ezt megteheti. Minden más esetben olyan szerződésmódosításnak minősül, melyre a vonatkozó hatályba léptető rendelkezésmódosítást először az ajánlatkérőnek közzé kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Pályázat elnyerésének feltétele a szerződésben

Kérdés: Amennyiben a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján a pályázati igény elnyerése feltételével kötött szerződés esetében a felek a feltételt úgy módosítják, hogy nem a pályázati igényről szóló döntés, hanem a pályázati igény jogosultsági befogadása a szerződés hatálybalépésének a feltétele, ezen körülmény tekintetében jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy ez a szerződés nem lényeges módosításának minősül a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ez kifejezetten jogszerűtlen módosítás, ugyanis teljes mértékben negligálja az 53. § (6) bekezdésének feltételét, ami fedezet nélkülivé teszi az eljárást. Ez a megoldás álláspontunk szerint kifejezetten lényeges módosítása a szerződésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Hiányzó hirdetménytartalom

Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
Részlet a válaszából: […] ...a megfelelő nyilvánosságot, hiszen ez alapján az ajánlattevők nem tudnak dönteni arról, hogy érdemes-e megpróbálni a jelentkezést, a feltételrendszer ismeretének hiányában. Mivel jellemzően nincs szigorú ellenőrzés a tagállamokban, a hirdetmények könnyen feladhatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] ...pedig az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről, adott esetben több tárgyalási fordulóban. Egy szerződéskötési feltétel előírása és esetleges törlésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Informatikai beszerzések részekre bontása

Kérdés: Egy múzeumnak vannak a napi irodai feladatellátásához kapcsolódóan informatikai hardvereszköz-igényei és egyéb, a rendezett/szervezett kiállításaihoz kapcsolódóan felmerülő informatikai hardvereszköz-igényei is. Jogszerűen részekre bontható-e a saját irodai felhasználásra szánt informatikai hardvereszközök és a kiállításokra szánt informatikai hardvereszközök beszerzése? A különböző témájú kiállításokhoz szükséges informatikai hardvereszközök beszerzésének becsült értékét egybe kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...üzembe helyezése nem igényel sajátos felkészültséget, melyet a gyártó igényel, vagy esetleg a kiállításokra szánt eszközök olyan feltételrendszereknek kell, hogy megfeleljenek, melyek a múzeumi tárgyak védelmében olyan további szolgáltatások igénybevételét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Referencia igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós közbeszerzési eljárásban a műszaki és szakmai alkalmasság körében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva azt írta elő, hogy az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított hat évben befejezett, de legfeljebb kilenc éven belül megkezdett, a közbeszerzés tárgya szerinti legjelentősebb szállításainak ismertetését tartalmazó, cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell csatolnia az ajánlattevőnek. Utalt arra is, hogy a 21/A. § szerint is igazolható a referenciafeltételnek való megfelelés. Nem tekinthető túlzó előírásnak a 6 év, illetve 9 évre utalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében milyen módon írható elő.A Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Pénzügyi alkalmassági követelmény

Kérdés: Túlzónak minősülhet-e az olyan, az ajánlatkérő által különösen magas összegben meghatározott P.1. pénzügyi alkalmassági követelmény, amelynek a kkv-szektor nem tud megfelelni? A közbeszerzésekben a kkv-k részvételének segítése lenne a cél, ha azonban a P.1. alkalmassági követelmény megfogalmazásával az ajánlatkérő alkalmas ajánlattevőket zár ki a részvételből, az jogsértő lehet-e akkor, ha a 75%-os szabályt egyébként betartja?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a szerződés teljesítésére való képesség érdemi vizsgálatra kerüljön, másképpen fogalmazva, az alkalmassági feltételrendszer előírásának az a funkciója, hogy az adott követelményrendszer alapján a szerződés teljesítésére való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
1
10
11
12
231