2308 talált cikk a feltétel kifejezésre

Kérdés: Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?

Kérdés: Hogyan jár el az ajánlatkérő helyesen abban az esetben, ha jogszabállyal ellentétes műszaki leírás alapján nyújtott be az ajánlattevő egy, a jogszabálynak megfelelő mintapéldányt (az alkalmasság igazolása körében)? A mintapéldány a jogszabálynak megfelelt, de mivel a műszaki leírás (amire az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége beállt) a kapcsolódó jogszabálynak nem felelt meg, az a probléma adódott, hogy a jogszabálynak megfelelő mintapéldány a műszaki leírásnak nem tud megfelelni.

Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?

Kérdés: Árubeszerzési szerződés kiterjedhet-e a garanciális időn túli szervizelésre is (karbantartás, javítás)? Amennyiben nem, az ajánlat érvényességnek feltétele lehet-e az, hogy az ajánlattevő vállaljon köztelezettséget a garanciaidőn túli szervizelés meglétére?

Kérdés: Egy 3 milliárdos, 70 főt foglalkoztató cég kkv-nak minősül-e pályázati szempontból úgy, hogy 2024 szeptemberében új tulajdonosa lett, amely nagyvállalatnak minősül?

Kérdés: Verseny-újranyitásos eljárásban az ajánlatkérő megküldte az összegezést, amiben a legalacsonyabb árat benyújtó ajánlattevőt kihirdette nyertesként. Viszont az ár, amit elfogadott, lényegesen, közel 80%-kal alacsonyabb a becsült értékénél, és 54%-kal a többi ajánlattevő áránál, amit árindokláskérés nélkül fogadott el. Előzetes vitarendezésben kértük az ajánlatkérőt, hogy kérjen árindoklást. Ezt meg is tette, és a vitarendezési kérelemre adott válaszban megírta, hogy a nyertes ajánlattevő árindoklását elfogadta, ezért az eredeti összegezést nem módosítja. Ebben az esetben van-e lehetőség iratbetekintést kérni, hiszen a Kbt. szerinti, iratbetekintési kérelem benyújtására rendelkezésre álló, az összegezés megküldésétől számított öt nap lejárt? Vagy ez esetben nincs már lehetőség az árindoklás megtekintésére?

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő vizsgálta az ajánlati árat, indoklást is kért arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési ár felett megjelölt „nyereség” mértéke aránytalanul alacsony, amely nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint a „nyereség” mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdeke szerint jogosult azt kalkulálni. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?