943 cikk rendezése:
651. cikk / 943 Jogorvoslat a szerződés teljesítésének időszakában
Kérdés: Építési beruházás közbeszerzési eljárása során nyertes pályázó 10 százalékot meghaladó mértékben alkalmaz egy olyan alvállalkozót, aki az eljárásban ajánlattevő volt, tehát az ajánlatadáskor nem nevezhette meg azt. Mindez csak a teljesítés során jut tudomásunkra. Nekünk, mint az eljárás egyik ajánlattevőjének van-e lehetőségünk, és milyen módon jogorvoslatot kezdeményezni, mivel ez a Kbt. előírásaiba ütközik?
652. cikk / 943 Jogsértés "észlelésének" időpontja
Kérdés: Ha egy közreműködő szervezet egyik szűrőjén átcsúszik egy jogsértés, de később a szervezeten belül valaki észleli, akkor ez az időpont számít az észlelésnek?
653. cikk / 943 További referencia benyújthatósága
Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, melyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlatkérő az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kér benyújtani. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, szerintük a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia az alkalmasság igazolása érdekében, vagy ez az ajánlat módosításának minősül?
654. cikk / 943 Ajánlatok összeállításának technikai kérdései
Kérdés: A spirálozási technikával történt összefűzés megfelel-e a bontathatatlanság követelményének? Ha nem, melyek azok a módok, amelyeket a közbeszerzési gyakorlat a feltétel teljesüléseként elfogad?
655. cikk / 943 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
656. cikk / 943 Bírságmérséklés bíróságon
Kérdés: Mi indokolhatja a KDB által kiszabott bírság mértékének bíróság általi mérséklését?
657. cikk / 943 Elhúzódó bírósági eljárásban hozott döntés hatása az adott közbeszerzésre
Kérdés: A Döntőbizottság határozatával az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Az ajánlatkérő a határozatot a bíróság előtt megtámadta, az ügyben a bíróság a döntés meghozatalát követő 8 hónappal későbbi időpontra tűzte ki a tárgyalást. Az eltelt időre figyelemmel, milyen gyakorlati "haszna" lehet annak, ha a bíróság úgy dönt, hogy a KDB határozata jogsértő volt?
658. cikk / 943 Ajánlatkérő és alvállalkozó kapcsolata szerződéses jogviszonyban
Kérdés: Az alvállalkozó egy adott közbeszerzési eljárásban fordulhat-e közvetlenül az ajánlatkérőhöz akkor, ha például fizetési problémái adódtak a fővállalkozó vonatkozásában, egyáltalán: lehet-e közvetlen kapcsolat az alvállalkozó és az ajánlatkérő között a szerződés teljesítésének időszakában? Mi a hatályos szabályozás e körben?
659. cikk / 943 Kapcsolódó jogviszonyok a közbeszerzésben
Kérdés: Ki tekinthető külső erőforrásnak, és ez a szervezet lehet-e egyben alvállalkozó is ugyanabban az eljárásban, ahol ilyenként feltüntetésre került? Lehet-e annak a pályázónak az alvállalkozója, aki (amely) külső erőforrásként "felhasználta", illetve ugyanabban az eljárásban más pályázó alvállalkozója, avagy egyik sem?
660. cikk / 943 Okiratok számának csökkentése
Kérdés: Látnak-e arra lehetőséget a gyakorlatban, hogy egy adott közbeszerzési eljárásba becsatolandó, az ajánlattevőtől származó valamennyi nyilatkozatot egy okiratba foglaltan nyújtsa be az ajánlattevő?
