Találati lista:
641. cikk / 984 Hosszú távra kötött szerződés indoka
Kérdés: Mivel indokolható a gyakorlatban, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött megállapodás időtartama a négy évet meghaladja? Egyáltalán lehetséges ilyen hosszú időtartamra a szerződéskötés?
642. cikk / 984 Teljesítési biztosíték mértéke, kötbérigény érvényesítése
Kérdés: Milyen mértékű teljesítési biztosíték fogadható el a gyakorlatban? Mi minősül túlzott mértékű biztosítéknak? További kérdésünk, hogy az ajánlatkérő kötbérigényét érvényesítheti-e a teljesítési biztosíték rovására úgy, hogy erről előtte nem értesíti az ajánlattevőt?
643. cikk / 984 Tanácsi vizsgálat saját jogkörben
Kérdés: Milyen esetekben indíthat saját jogkörben vizsgálatot a Közbeszerzések Tanácsa? Előfordul-e és milyen rendszerességgel ez a gyakorlatban?
644. cikk / 984 Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése
Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
645. cikk / 984 Minősített ajánlattevő alkalmasságának külön igazolása
Kérdés: Kell-e, és ha igen, milyen esetekben kell a minősített ajánlattevők jegyzékében szereplő ajánlattevőnek is igazolnia alkalmasságát egy adott közbeszerzési eljárásban?
646. cikk / 984 Egybeszámítás eltérő rendeltetés esetén
Kérdés: Egy adott ajánlatkérő kivitelezésében, egy költségvetési évben megvalósuló útfelújítást, épületfelújítást és szennyvízberuházást egybe kell-e számítani (tekintve, hogy elvileg teljesen más a rendeltetésük?) Egy adott ajánlatkérő különböző intézményeiben megvalósuló, hasonló jellegű eszközök (például irodai bútorok) beszerzését egybe kell-e számítani?
647. cikk / 984 Alkalmassági feltétel "felső határa"
Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
648. cikk / 984 Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
649. cikk / 984 Szakmai önéletrajz a közbeszerzésben
Kérdés: Mit értünk a közbeszerzési eljárásban szakmai önéletrajzon? Az ajánlatkérőnek meg kell-e határoznia, hogy azt milyen tartalommal kéri? Ha nem határozza meg, mit írjunk az önéletrajzba?
650. cikk / 984 Képviselő "helyettesítése"
Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban – például szabadsága miatt – nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
