943 cikk rendezése:
821. cikk / 943 Alvállalkozók ellenőrzése, alvállalkozókkal szembeni kifogás lehetősége
Kérdés: Ki minősül 10 százalék feletti, illetve alatti alvállalkozónak, mi alapján lehet ellenőrizni, illetve megkifogásolni ajánlatadás idején?
822. cikk / 943 Szabályozási terv készíttetése során irányadó előírások
Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?
823. cikk / 943 Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?
824. cikk / 943 Alvállalkozó ajánlatkérő általi kiválaszthatósága
Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé, értékhatár nélkül?
825. cikk / 943 Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései
Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
826. cikk / 943 Egybeszámítás költségvetési év vagy 12 hónap szerint
Kérdés: Tavaly volt egy közbeszerzésünk, számítógépekre. Rendben lefolytattuk, de időközben elromlott egy nyomtató, amelynek ára 19 000 forint volt. A szakértők szerint az új nyomtatót is közbeszerzéssel kellett volna beszerezni. A közbeszerzési szakértő díja 2 órára 24 000 forint, több, mint a nyomtató ára kiskereskedelmi forgalomban. Miért kell erre új közbeszerzést lebonyolítani? Melyik a fontosabb határ, a költségvetési év vagy a 12 hónap?
827. cikk / 943 Közbeszerzési tanácsadók "beszerzési forrása"
Kérdés: Közbeszerzési tanácsadó – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – nyilvántartásba került személyek, szervezetek közül szerezhető be, vagy az előző jogszabályok szerinti szakértői nyilvántartásból is?
828. cikk / 943 Határidők számítása kiegészítő tájékoztatásnál
Kérdés: A kiegészítő tájékoztatásnál, kérdésfeltevésnél hogyan számítjuk a határidőket a gyakorlatban? Az ajánlattételi határidő lejáratának a napja beleszámít-e abba, avagy az azt megelőző nap számít az első napnak? A "legkésőbb tíz nap" esetében a tizedik napon feltehető-e még a kérdés, vagy aznap már nincs arra lehetőség?
829. cikk / 943 ISO-minősítés helyettesíthetősége
Kérdés: A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése szerint azoknak az ajánlatadóknak, akiknek nincs lehetőségük ISO-minősítést szerezni, illetőleg nincs ISO-minősítésük, hogyan tanúsíthatják azt, hogy tevékenységüket "ISO-egyenértékűen" szervezik?
830. cikk / 943 Hibásan megjelenő ajánlati felhívás, dokumentáció kötelező megvétele
Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "ajánlati felhívásban" – tisztelet a lektornak, de mégis – hiba van. Kitől lehet kérdezni? Ezzel összefüggésben egy másik kérdés: a felhívásból nem lehet egyértelműen megítélni, hogy képes lehet-e az ajánlattevő a teljesítésre, következésképpen megvegye-e a dokumentációt. Ez esetben azt a választ is adják, hogy azért, mert az "ajánlati felhívást" elolvasta, még nem ajánlattevő, csak akkor, ha megvette a dokumentációt. Jogszerűen utasítják-e el az ajánlattevő kiegészítő kérdését ilyenkor? Mit lehet tenni az említett esetben?
