Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...A rendelet 10. §-ának (1) bekezdése értelmében abírálóbizottság – a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlatiismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete – a kiíróval kötöttmegállapodás szerint végzi munkáját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Szerződés tartalmának meghatározása a dokumentációban

Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amely szerint az ajánlatkérő a beszerzés keretszerződés jellegére és a beszerzendő termékek sokféleségére tekintettel a keretszerződések alapján kötendő egyes szerződések tartalmát, lehetséges mennyiségeit az ingyenesen rendelkezésre bocsátott dokumentációban határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...és (2) bekezdése].A közbeszerzési törvény fentiekben idézett előírásábólegyértelmű, hogy nem ütközik a törvény előírásába az a gyakorlat, ha azajánlatkérő a szerződés tartalmát a dokumentációban adja meg, hiszen annaktartalmaznia kell vagy a részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Közbeszerzési tanácsadó helyi önkormányzatnál

Kérdés: Helyi, települési önkormányzatnál kötelező-e alkalmazni hivatalos közbeszerzési tanácsadót? Ha igen, akkor milyen végzettséggel kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] ...a 29/2004. IM rendelet tartalmazza, amely nemcsak azadott OKJ-s képzettséget követeli meg, hanem egyéb feltételeket (megfelelőóraszámú gyakorlat stb.) is előír a tevékenység folytatásához.A kérdéssel részletesen foglalkoztunk a KözbeszerzésiLevelek 23. számában, az 547...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] ...szerint lehetséges. Figyelemmel azonban arra, hogy a kérdésben mégnem alakult ki a közbeszerzési eljárásokban szereplőkre nézve egységesgyakorlat, javasoljuk az ajánlattevőknek, hogy éljenek a Kbt. 121. §-ának (2)bekezdésében vázolt lehetőséggel, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...el a megfelelő időben történőkarbantartást – még akkor is, ha esetlegesen korábban nem volt fedezete amunkák elvégeztetésére. A gyakorlatban a rendkívüli sürgősséget egy előre nem láthatókörülmény (helyzet) hirtelen bekövetkezése idézi elő – amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Részajánlat-tételi lehetőségről ismételten egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 28. számában, a 671. válaszban bár a jogi levezetés helyes, véleményünk szerint mégsem pontos, hiszen egyéb jogszabályból az a következtetés vonható le, hogy egyszerű eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel. Konkrétan a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében szereplő hirdetménymintára gondolunk, amelynek II.1.8. pontja alapján lehet erre következtetni. Egyébként a szerkesztőbizottság jogi lektorai is gond nélkül átengedik az így készült ajánlattételi felhívásokat. (A fenti álláspontunkat emellett érintettük az adott számban megjelent 651-es kérdésünkben is, és ott ezt nem kifogásolták). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...HR. kérdésben idézett része valóban lehetővé teszi arészekre történő ajánlattételt. Ennek és a kérdésből is kitűnően kialakultgyakorlatnak az ismeretében válaszunkat pontosítjuk annyiban, hogy a HR.alapján a részajánlattételre lehetőség van, bár az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Részlet a válaszából: […] ...a nem elektronikusan érkezett, 650 szónál hosszabb hirdetményeket. Aprobléma nem elsősorban a hirdetmény hosszával van – bár a hazai gyakorlat,elsősorban az Európai Unióban egyedülálló hirdetmény-ellenőrzés eredményekéntaz igen hosszú és részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Ajánlat érvénytelenségének indoka

Kérdés: A becsatolt referencialistából (és igazolásokból) nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban szereplő alkalmassági követelményeket teljesíti-e, hiánypótlás nincs. Az ajánlata ilyenkor azért érvénytelen, mert nem a felhívás szerint adta meg ajánlatát, vagy az ajánlattevő alkalmatlan, és ezért érvénytelen az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű,illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt. 87. §-ának(3) bekezdése].A kérdés érdekes és gyakorlati. Bár a fenti felsorolásbanelőbb szerepel az a kitétel, miszerint érvénytelen az ajánlat akkor, ha azajánlattevő, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján

Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...hogymind a legjobb, mind a legrosszabb ajánlatként értékeli az ajánlatkérő azajánlatot, és a középértéknek megfelelően pontozza le. Gyakorlatilag ennek nincsjelentősége (amennyiben irreális kötelezettségvállalás stb. nem áll fenn), azaza pontozás a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

"Lényeges változtatás" gyakorlati értelmezése a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében akkorlehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni, ha a nyílt vagymeghívásos eljárás a 92. § a) pontja alapján volt eredménytelen. A 92. § b)vagy c) pontjára hivatkozással hasonló esetben csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
1
81
82
83
95