Nemzeti elbánás elve a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent az, hogy nemzeti elbánásban kell részesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...egyebekben pedig arra hazánk nemzetközi kötelezettségeivel összhangban van lehetőség. (A nemzeti elbánás egyébként azt jelenti, hogy gyakorlatilag a fenti ajánlattevői kör a hazai ajánlattevői körrel esik egy tekintet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Közbeszerzési tanácsadói névjegyzékkel kapcsolatos jogszabályok megjelenése

Kérdés: A Kbt. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe való feltételeket szabályozó rendeletek megjelenése mikorra várható?
Részlet a válaszából: […] ...8-án jelent meg a Magyar Közlöny 126. számában a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó 29/2004. IM rendelet, valamint a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Igazolások vagylagossága a gyakorlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat – beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is – szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel – általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget –, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
Részlet a válaszából: […] ...Ha ilyen kiemelt szempont nincs, akkor megítélésünk szerint a pályázó választhat a Kbt. szerinti alkalmassági szempontok közül – ami a gyakorlatban meglehetősen ritka, hiszen parttalanná tenné az eljárást. Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem tiltja azt, hogy az ajánlatkérők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Dokumentáció megvásárlására

Kérdés: Fontos, hogy lehetőség legyen a dokumentáció elolvasására, és közös jelentkezés esetén nem tartjuk korrekt eljárásnak, hogy mindenkinek meg kelljen vásárolni a dokumentációt. Ennek ellenére miért teheti kötelezővé az ajánlatkérő a dokumentáció megvételét?
Részlet a válaszából: […] ...bocsátás esetén gyakran kifogásol, nyomást gyakorolva ezzel az ajánlatkérőkre a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos gyakorlatukat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Döntőbizottság eljárásának szabályozása

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására főszabályként az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Kbt. előírásai ebben a körben kisegítők, kötelezően alkalmazandó eljárási szabály az Áe.Különös eljárási rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Tanúsítás gyakorlati szempontjai

Kérdés: A gyakorlatban milyen szempontokat kell figyelembe venni a tanúsítványok kiállítása során? Milyen főbb előírásokat tartalmaz a Kbt. ebben a körben? Ki végezhet tanúsítói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...jogintézmény.A Kbt. 309. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai és gyakorlata jogszabályoknak való megfelelésének tanúsítását kérheti. A tanúsítás kizárólag akkreditált tanúsítótól kérhető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Alkalmasság igazolása referenciamunkákkal

Kérdés: A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja az alkalmasság kérdéskörében az ún. referenciaszállításokra legfeljebb 3 éves időtartamot határoz meg. Ezzel szemben építési beruházásoknál gyakori a hosszú, 3-5 éves átfutás. Mi a teendő ilyen esetben? Közszolgáltatók a Kbt. 194. §-a alapján előírhatnak-e 5 év referenciamunka-ismertetést?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb öt év beruházásainak ismertetését kívánja meg, azaz a jogalkotó figyelembe vette az építési beruházások általános, gyakorlati időtartamát. Mindezek mellett az utalt igazolási módok vagylagosak, tehát az ajánlattevőnek a Kbt. választási lehetőséget ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Szerződés teljesítésének kikényszerítése

Kérdés: Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...azért is szükség van az említett jogi garanciához hasonló biztosítékok beépítésére a közbeszerzés rendszerébe, mert az uniós gyakorlatban a szerződésszegést meglehetősen szigorú szankciókkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Építési beruházás a közbeszerzés rendszerében

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1. szám 17. kérdésénél foglalkoztak az építési beruházás fogalommal. Eszerint a felújítás és a korszerűsítés építési beruházásnak minősül. De: a Kbt. 1. számú melléklete alapján a külső falak karbantartása építési beruházás, a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott karbantartási, javítási szolgáltatások pedig szolgáltatásnak minősülnek. Kérdésem: egy épület kizárólag belső karbantartási, rekonstrukciós munkái minek minősülnek: építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak? A felújítás és korszerűsítés építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Mi az ezzel kapcsolatos egységes szerkesztői álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...4. számában a 110. kérdésre adott válasszal, amely a szerkesztőség egységes álláspontját tükrözi. A Kbt. 3-4. számú mellékletének gyakorlati alkalmazásával a Közbeszerzési Levelek 8. számában a 203. kérdés megválaszolásánál más vonatkozásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés ellen pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül lehet benyújtani. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a jogsértés a kérelmezőnek később, a fenti határidők leteltét követően jutott tudomására. Ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
92
93
94
96