Előre nem látható okok a gyakorlatban

Kérdés: Előre nem látható oknak minősül-e és ennek alapján alkalmazható-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ha az ajánlatkérőnek egy adott közbeszerzésre nem volt forrása, de ahhoz időközben hozzájutott? Továbbá előre nem látható ok-e az, ha egy javítási munkánál a feltárás során derül ki, hogy milyen konkrét tevékenységet kell elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre meglehetősen nehéz a válasz. Elvileg minősíthető előre nem látható körülménynek, és megalapozza a rövidebb eljárást a "hirtelen jött" pénzforrás, de véleményünk szerint csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja azt, hogy az adott eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Jogszabályok megjelölése fogalom a gyakorlatban

Kérdés: Az építési beruházásokról szóló 162/2004. Korm. rend. 8. § (1) bekezdésének b) pontjában a jogszabályok megjelölése kifejezésen a jogszabály megnevezését vagy a jogszabályhelyek – paragrafus, bekezdés, pont – pontos megjelölését is érteni kell?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az építési beruházásokról szóló 162/2004. Korm. rend. 8. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén a dokumentáció tartalmát az 1. számú mellékletben előírt általános követelmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Ajánlatok módosítása

Kérdés: A Kbt. 283. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tárgyalásos eljárás során az ajánlat módosítása csak az ár tekintetében lehetséges-e, azzal, hogy kizárólag kedvezőbb lehet-e az ár, avagy az ár csökkentésével egyidejűleg az ajánlat egyéb tekintetben is módosítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozás az ajánlat egyéb tekintetben történő módosítására, változtatására vonatkozóan. A Kbt. 283. § (1) bekezdésének gyakorlati alkalmazása azonban feltehetően az ár leszorítására szűkíti majd a rendelkezés tartalmát annak ellenére, hogy akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Támogatás fogalmának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a támogatás Kbt.-beli fogalmát, az mennyiben tér el a korábbi rendelkezésektől?
Részlet a válaszából: […] ...Elhagyja a tartalmi felsorolást, és megmarad az úgynevezett pénzforrásjuttatás fogalomkörben, ugyanakkor újrafogalmazta az addigi gyakorlat által feltárt hiányosságokat. Az újrafogalmazás során jelentős szerepet kapott a pénzforrásjuttatást nyújtó kör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Szakértelem építési beruházásnál

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban az "építési beruházás tárgyában az adott szakterületen..." meghatározás? Például kórházépítésnél szakértelemmel az orvos rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet 5. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek tekintetében az minősül a közbeszerzés tárgya szerint megfelelő szakértelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Építési beruházás értelmezése

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell kezelni a Kbt. építési beruházás fogalmát? Hova sorolandó a korszerűsítés és a felújítás?
Részlet a válaszából: […] ...építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.A gyakorlati alkalmazás problémái miatt hangsúlyozni kell, hogy a Kbt.-ben, illetőleg annak hatásterületén a jogalkalmazás kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Konzultáció vagy kiegészítő tájékoztatás?

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást helyettesíti-e az, ha konzultációt tart az ajánlatkérő, azaz választhat a kiegészítő tájékoztatás megadása és a konzultáció tartása között?
Részlet a válaszából: […] ...a konzultáción részt vevő ajánlattevőknek, valamint az ajánlattevők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni.A fenti rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ajánlatkérő választhat: vagy írásban nyújt kiegészítő tájékoztatást erre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvei ismeretében a jogalkotó kötelezettsége is volt). Az egybeszámítási kötelezettség szabályai és elvei a régi Kbt.-hez képest gyakorlatilag változatlanok. Ez annyit jelent, hogy továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérő az ilyen módon érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát.A fenti rendelkezések gyakorlati haszna többirányú. Egyrészt útmutatást ad az ajánlatkérőknek abban a vonatkozásban, hogy az ajánlatok "túlzásai"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Eredményhirdetés a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-a értelmében külön levélben meg kell hívni az ajánlattevőket az eredményhirdetésre?
Részlet a válaszából: […] ...kell kihirdetni.A fenti rendelkezésből egyértelmű, hogy az eredményhirdetés időpontját az ajánlati felhívásban kell meghatározni.A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy az ajánlatkérőnek módosítania kell az eredményhirdetés időpontját. Erre a Kbt. 94. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
…
92
93
94
95