Szerződés teljesítésének kikényszerítése

Kérdés: Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...azért is szükség van az említett jogi garanciához hasonló biztosítékok beépítésére a közbeszerzés rendszerébe, mert az uniós gyakorlatban a szerződésszegést meglehetősen szigorú szankciókkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Építési beruházás a közbeszerzés rendszerében

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1. szám 17. kérdésénél foglalkoztak az építési beruházás fogalommal. Eszerint a felújítás és a korszerűsítés építési beruházásnak minősül. De: a Kbt. 1. számú melléklete alapján a külső falak karbantartása építési beruházás, a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott karbantartási, javítási szolgáltatások pedig szolgáltatásnak minősülnek. Kérdésem: egy épület kizárólag belső karbantartási, rekonstrukciós munkái minek minősülnek: építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak? A felújítás és korszerűsítés építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Mi az ezzel kapcsolatos egységes szerkesztői álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...4. számában a 110. kérdésre adott válasszal, amely a szerkesztőség egységes álláspontját tükrözi. A Kbt. 3-4. számú mellékletének gyakorlati alkalmazásával a Közbeszerzési Levelek 8. számában a 203. kérdés megválaszolásánál más vonatkozásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés ellen pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül lehet benyújtani. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a jogsértés a kérelmezőnek később, a fenti határidők leteltét követően jutott tudomására. Ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlati árak eltérése azonos műszaki tartalmú közbeszerzéseknél

Kérdés: Irreális-e ugyanazon műszaki tartalommal kiírt pályázatnál az első pályázat ajánlati árainak jellemző értéke alatt kb. 40 százalékkal alacsonyabb ár az alapajánlatnál?
Részlet a válaszából: […] ...csak valamennyi paraméter ismeretében adható meg, illetve a kérdést az új Kbt. vonatkozásában kialakult döntőbizottsági, bírósági gyakorlat oldhatja majd meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Műemlékek a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások közbeszerzési eljárásaira?
Részlet a válaszából: […] ...legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, továbbá csatolja azokat a dokumentumokat, amelyek az érintett személyeket (szervezeteket) e feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlattevő mellőzése a tárgyalás folyamán

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy egy többfordulós eljárásban az egyik ajánlattevővel csak egy alkalommal, míg a többivel többször is tárgyaljon?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége, hiszen az mind a verseny tisztaságát, nyilvánosságát, mind pedig az ajánlattevők esélyegyenlőségét súlyosan sértené.A gyakorlatban ez úgy oldható meg, hogy valamennyi ajánlattevővel tárgyal az ajánlatkérő, és a nem megfelelő ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Feltételek megváltoztatása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban van-e lehetőség a közbeszerzés szempontjából nem jelentős körülmények megváltoztatására?
Részlet a válaszából: […] ...nem jelentős körülmények a tárgyalások során változtathatók, de figyelemmel arra, hogy az új Kbt. alkalmazásának még nem alakult ki a gyakorlata, ezért minden változtatás meglehetősen kockázatos a későbbi jogviták, problémák felmerülése szempontjából.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Uniós rezsim értékhatárai forintban

Kérdés: Az uniós rezsimben az értékhatárok megadása meglehetősen bonyolult, az értékhatárokat SDR-ben, illetve euróban adja meg a Kbt. Megtudható-e, hogy a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél mi a forintmegfelelője az előzőekben meghatározott egységeknek?
Részlet a válaszából: […] ...a Tanács.Lényeges, hogy az értékek két évre előre vannak rögzítve, és azok függetlenek az árfolyamváltozástól. Ez tehát a gyakorlatban annyit jelent, hogy a fenti két fórumon megjelent értékek alkalmazhatók az ott megjelölt időszakban, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Törlés a békéltetői névjegyzékből

Kérdés: Milyen módon és milyen eljárással törölhető a névjegyzékből a békéltető? Van-e jogorvoslati lehetőség a törlésről hozott határozat ellen?
Részlet a válaszából: […] ...által tartott személyes meghallgatáson nem igazolta, hogy megfelelő közbeszerzési szakértelemmel és legalább hároméves közbeszerzési gyakorlattal rendelkezik); a Kbt. 354. §-ának (2) bekezdése szerinti valamely kizáró ok bekövetkezik (azaz ha a békéltető a polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Mentesülés a Kbt. alkalmazása alól, egyéb szolgáltatások meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési levelek 2. száma 63. kérdésére adott válasszal kapcsolatban: a Kbt. 296. § g) pontja (4. számú melléklet) kivételt jelent-e az egyszerű eljárás alól, vagy sem? Melyek az "egyéb" szolgáltatások?
Részlet a válaszából: […] ...sem, ha a Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az utalt melléklet szerinti szolgáltatásokat (például szállodai és éttermi szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
1
91
92
93
95