1527 talált cikk a hatály kifejezésre

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő alkalmasságát más szervezet erőforrásaira hivatkozva biztosítja, lehetséges-e, hogy a szerződésben valamiféle egyetemleges felelősségi rendszer beépítésével próbálja az ajánlatkérő azt biztosítani, hogy a teljesítéshez szükséges erőforrások ténylegesen is rendelkezésre álljanak?

Kérdés: A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott önként alkalmazás bármely gazdálkodó szervre/gazdasági társaságra vonatkozik, vagy csak azoknak az ajánlatkérőknek a beszerzésére, amelyek egyébként is a Kbt. alanyai?

Kérdés: Hosszú távú (15 év), nagy értékű (1 milliárd forint) egészségügyi szolgáltatási jogra vonatkozó építési koncessziós eljárásban az ajánlattevő 800 millió forint értékű bankhitelt szeretne igénybe venni a teljesítéshez. Hogyan kell igazolni a bank alkalmasságát akkor, – ha az ajánlatkérő előírta, hogy együttesen és külön-külön is feleljen meg az ajánlatkérő és 10 százalék feletti alvállalkozója az alkalmassági feltételeknek, és abban az esetben, – ha a bank erőforrás, akkor milyen igazolási mód vagy nyilatkozat szolgáltatására kötelezett az adott eljárás során?

Kérdés: A Kbt. alapján kiírt pályázat mikor indul? A hirdetés feladásával vagy a hirdetmény megjelenésével? A Kbt. módosításának hatálybalépése előtt (2006. január 13.) kiírt pályázatra a korábbi szabályozás szerinti időtartamú (azaz a Közbeszerzések Tanácsa állásfoglalása szerinti) igazolás a jó, vagy az új Kbt. szerinti, azaz a 3 hónap tartamú igazolás?

Kérdés: A távközlési szolgáltatás még sok helyen kizárólagos. A most életben lévő szerződések hogyan módosíthatóak (egyszerű és nemzeti értékhatáron)?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?

Kérdés: A Kbt. 163. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti menetrend szerinti személyszállítást végző Volán Rt. – amely felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja – a közszolgáltatói alanyi hatály mellett klasszikus ajánlatkérőnek is minősül-e egyben? Ha igen, hogyan, milyen elv alapján kell a beszerzéseit minősíteni, mi tartozik klasszikus és mi a közszolgáltatói eljárásrendbe? Ennek eldöntése érdekében hogyan lehet korrekt módon meghatározni azt, hogy mi az a beszerzési kör, amely nélkül a közszolgáltatói tevékenységet nem lehet elvégezni?

Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]