Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűtlen a részvételre jelentkezővel való hivataloskommunikáció, tekintve hogy az eljárás ezen szakaszán dokumentálhatóan csakhiánypótlás történhet, de további adatáramlás, információátadás nem. Az elmondottakat támasztják alá elsődlegesen a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Pontatlan meghatározások az ajánlattételi felhívásban

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ajánlattételi felhívásnak azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt, hogy lehetőleg minden, tartalommal bíró oldalt sorszámozzon? És ha nem sorszámoz, mert nincs rá "lehetősége", az milyen következménnyel jár a kiírás megfogalmazását alapul véve?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő értelmezés következménye attól függ, hogy akonkrét közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő lehetővé tette-e ahiánypótlást, illetve milyen körben engedélyezte azt. Abban az esetben ugyanis, ha nincs lehetőség hiánypótlásra,vagy a formai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés ellentmondásossága

Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenszolgáltatás olyan tartalmi elemnek minősül,amelynek hiánypótlására nincs lehetőség, így függetlenül a hiánypótlásteljeskörűségétől, ennek pótlására semmilyen körülmények között nincslehetőség. Az e körben benyújtott hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Kbt.-re utalás ajánlati felhívásban

Kérdés: Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...kell eldönteni,hogy melyik törvény szabályozása az irányadó adott jogkérdésben. De afelhívásban nem rendezett kérdésekben, például a hiánypótlás engedélyezésemellett annak értelmezésében a Kbt. mint háttérjogszabály segít. A felhíváskötelező elemein...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...fel.) Az ajánlatbólkitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, sbár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást és azajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont alegalacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Hiánypótlás módjának meghatározása

Kérdés: Ha az ajánlatkérő hiánypótlásra hívja fel az ajánlattevőt, meg kell-e határoznia, hogy a hiányt milyen módon kell pótolni, és ha igen, akkor milyen részletességgel kell megadni a hiánypótlás módját?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlási eljárásra vonatkozóan a Kbt. 83-86. §-aiadnak eligazítást. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő megengedi bizonyoshiányok vagy a hiányok teljes körben történő pótlását, útmutatást kell adnia azajánlattevő számára arra vonatkozóan, hogy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Érvénytelen okirat érvényessé tétele hiánypótlás keretében

Kérdés: Érvénytelen – például aláírás nélküli nyilatkozat – okiratokat is érvényessé lehet tenni hiánypótlási eljárás keretében?
Részlet a válaszából: […] ...okiratok aláírás nélkül nem töltik be "okiratifunkciójukat", azaz mintha nem is lennének, úgy kell tekinteni őket.Hiánypótlás keretében ez a hiányosság csak úgy kerülhet korrigálásra, hogyaláírt másik okirati példány kerül benyújtásra. Erre csak akkor van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Eredményhirdetés elhalasztásának indokoltsága

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az eredményhirdetés időpontját 30 nappal elhalassza az ajánlatkérő arra hivatkozással, hogy nagyszámú hiánypótlás várható? Milyen formában kell értesítenie erről, valamint az eredményhirdetés új időpontjáról az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése szerint az eredményhirdetésegy alkalommal, legfeljebb 30 nappal elhalasztható. Erre akkor van lehetőség,ha az eredményhirdetési határidő még nem járt le. A halasztásról azajánlatkérőnek írásban, egyidejűleg, az indok megadásával az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...biztosíték hiánypótlása nem megengedett. Idézzükfel ezzel kapcsolatban a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó 88. §-át. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Kiegészítő tájékoztatás mellőzése

Kérdés: Rendelkezhet-e úgy az ajánlatkérő, hogy egyáltalán nem nyújt kiegészítő tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlástól eltérően a hatályos szabályozásunkkötelezővé teszi kiegészítő tájékoztatás nyújtását. E tekintetben csak arendelkezésre álló időintervallum szempontjából tesz különbséget a törvény, dea választás lehetőségét nem adja meg az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
55
56
57
68